A Messiás I-II. (egyben)

Ehnaton gyökeresen forgatta fel a hagyományos egyiptomi vallást. Aton néven a napkorongot tette meg egyedüli istennek. Sigmund Freud egyenesen úgy vélte a kérdésről, hogy Mózes Ehnaton vallásának követője volt, s ezzel a monoteizmus előfutára, első hirdetője. Ez a nézet ugyan ma már túlhaladott és nincs sok bizonyíték arra nézve, hogy Ehnaton csakugyan monoteista új vallást kívánt volna bevezetni. Az igazság sokkal inkább az volt, hogy az új vallás bevezetésének örve alatt kívánta letörni a vallás és a papok túlhatalmát, ám zsarnoki módszerei nemtetszést váltottak ki. Ebbe persze nyilván hatalmas szerepe volt a kiváltságokkal elhalmozott, gazdag és befolyásos papi klientúra aknamunkájának is, akik féltették hatalmukat, befolyásukat. Merezskovszkij sajátos krisztusi módon mutatja be a témát és jeleníti meg benne a fáraót, akit a béke követeként, Krisztus előfutáraként állít elibénk, s ha ezt írói toposzként elfogadjuk és nem az igazságot keressük, akkor regénye lenyűgöző tabló egy háromezer évvel ezelőtti világ feltámasztásáról valódi élő színekkel, hús-vér szereplőkkel, politikával, megtévesztéssel, ármánykodással. A könyv olvashatóságában és lebilincselő magyar szövegének létrehozásában Havas József fordítói rutinja és tehetsége óriási szerepet játszik.