ARTÚR
A regény - a szerző huszadik könyve - egy kiváló orvos, pontosabban belgyógyász-pszichiáter életéről, de tágabb értelemben a huszadik század elképesztő irracionalizmusáról szól.
Fábián Artúrt, a lobogó hajú szegedi egyetemistát, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas rektor-professzor tanítványát a század viharai először a jugoszláviai Bor kő- és rézbányájában szorítják rabszolgamunkára, majd a partizánok fogságába kerül, ahol önkéntese lesz az antifasiszta harcnak. Később a katonai kórház sebészének segédjéből Tito kezelőorvosává emelkedik. Ebből aztán Rákosi Magyarországán csak baja származik.
Megpróbáltatásai után végül - ez már a kádári idő - megbízzák egy elmekórház speciális osztályának vezetésével. Ide hozzák be a túlságosan elfáradt, idegileg összeomlott pártvezetőket, a kormány egyik-másik tagját, vállalati csúcsvezetőket, sőt még egy egyházi főméltóságot is. A kivételes betegeket persze az állambiztonság kivételes erővel ellenőrzi. Hamar kiderül: mindenki figyel mindenkit, és jelent...
A rendkívül kalandos életút izgalmas állomásai megállíthatatlan folyamként bontakoznak ki a regény lapjain. Fábián Artúr különleges sorsa végül váratlan tragédiába torkollik, de ez a könyv mégsem szomorú, pesszimista. Sőt! Derűvel, reménységgel, humorral, s persze finom iróniával szól azokról az évtizedekről, amelyek meghatározták egy generáció sorsát.
VARÁZS
A Varázs című regény cselekménye 1800-ban játszódik. A könyv egyik hőse párizsi pénzember, Napóleon hitelezője és bizalmasa, a másik egy fiatal karaita zsidó, aki Odesszában megöli kenyéradóját, ezért családjával együtt menekülnie kell. A nagyívű regény két vezérszála Moldván és Erdélyen keresztül Magyarországra, Tiszahajósra vezet, hogy majd itt dőljön el: vállalják-e a Magyarországon már megtelepedett zsidó családok, hogy Szardínia szigetén, a császár tervének megfelelően hozzák létre a zsidó államot.
A SZENT
Gregor István, a tragikus sorsú kispap szentté avatási perének fordulatait követhetjük nyomon ebben az emlékezetes regényben. Az ördög ügyvédje, Vizniczei prelátus felismeri, miért lenne szüksége a kornak az engedelmesség és szenvedés szentjére, s a kétségek hatására szembeszáll a konzervatív egyházi hatalmasságokkal.
"A kételkedésem legyen a te dicsőségedre. Uram... Ez a mondat mindent magába foglalt, elég volt csak felidéznie magában, se gondolatban, se hangosan nem kellett kimondania, értelme több lett, mélyebb, átfogóbb, s mint szerelmesnek a maga suta és kézenfekvő szava, belefért ebbe is minden. Az alázat volt ez a mondat. Az odaadás. Az akarat, hogy jó útra vihesse a rábízott ügyet. A megvesztegethetetlenség, hogy nem térül el az igazságtól."
Csak így tudja kideríteni, hogy "a szenvedés hőse vagy áldozata volt-ée Gregor István?"
TÜNDÉRVÖLGY
Kukorelly Endre TündérVölgy című könyve az író legnagyobb vállalkozása. Nemcsak abban az értelemben, hogy kilenc évig írta; szintézis jellegű alkotás. Érvényesülnek benne Kukorelly írásmódjának legfőbb erényei: a nyelvi pontosság és szigorúság, irónia és gyöngéd humor, az emlékezet működésének állandó felülvizsgálata, a lírai hangoltság, az elbeszélői Én oszcilláló mozgása múlt és jelen között. A regény tematikusan az apa alakja köré szerveződik, ezáltal felöleli az elmúlt fél évszázad történéseit. Metaforikusan szólva: a beszélő mintegy az apa hallgatását próbálja megérteni, aki horthysta katonatisztként megjárta a Don-kanyart, megsebesült, később, a kommunista diktatúrában banktisztviselőként "másodosztályú élet"-re kényszerült. A család deklasszálódását és saját helyzetét néma beletörődéssel elviselő apa mindvégig hallgat a múltjáról: a regény melankolikus nyomozása ennek a lehetséges okait és történéseit rekonstruálja. Minden fejezete az emlékezet próbája: kísérlet arra, hogy mítoszok és ráfogások nélkül férjen hozzá az élet legszemélyesebb tapasztalataihoz.
HOSSZÚALATTSÁG
Hosszúalattság beláthatatlan korú település az emlékezés kitörlésének korában. A Hosszúalattság regénykert, melynek központi cselekménye körül - ha egyáltalán van ilyen, no jó, igen - kisebb történetek burjánzanak régi korokból, a szerző más műveiből, a Lét megfoghatatlannak vélt tereiből, hogy egybeszövődjenek, miként a kert egy a füveivel, épületeivel, fáival, madaraival, múltjával.
MESSIÁSOK
Az 1840-es évek elején Párizsban, a lengyel emigráció körében megjelent egy titokzatos ember Vilnából, szektát alapított, misztikus tanokat hirdetett s azt, hogy ő az Úr. Óriási hatással volt az 1830-31-es felkelés után emigrált lengyel értelmiségiek legjobbjaira, köztük olyan költőóriásokra, mint Mickiewicz és Słowacki. Az Úr Ügyének hívei buzgón láttak az Örömhír megjelentéséhez, s bár hatvan főnél csak ritkán számláltak többet, mégis nagy felfordulást okoztak az egyház- és titkosszolgák körében. Nemcsak a Pápát próbálták megtéríteni, de az izraeli és európai zsidóságot is, s lengyel hadtestekkel vettek részt a 1848-1849-es forradalmakban. Kalandregénybe illő fordulatokkal teli történet - az élet írta, a regényíró most elénk tárja. Spiró György a tőle ismert alapossággal mutatja meg a hit, a vallási közösségek mindenkori emberi motívumait, s festi meg azt az időszakot, melyről hősei "nem sejtették, hogy az álmessiások, a szekták és a kvázi-vallások kora jött el, hogy immár a nemzeti eszmében és a forradalmak korában élnek." A Messiások hősei Párizsban, a 19. században éltek, mégis kortársainknak érezhetjük őket.
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
