6 db könyv a Horthy-korszakról: Horthy Miklós - A kormányzó és kora + Horthy Miklós magánélete + Emlékirataim + Horthy István repülő főhadnagy tragikus halála + A Magyar Királyi Csendőrség története + Csendőrsors - Hernádn

Horthy Miklós - A kormányzó és kora Alig van a magyar történelemnek olyan alakja, akinek nevét többen ismernék Magyarországon és a nagyvilágban, mint Horthy Miklós. De olyan is kevés akad, akit olyan kevéssé ismernénk. Személyére, emlékére - dacára az azóta megjelent számtalan memoárnak és történelmi feldolgozásnak - vastagon rakódtak rá a rokonszenv és az ellenszenv előítéletes sablonjai. Pedig az a férfi, aki kerek negyed századig volt Magyarország államfője, és akinek döntései közül számos máig húzódóan hat az életünkre, megérdemli a figyelmet. A harag és elfogultság nélküli figyelmet. Horthy Miklós magánélete Horthy Miklós, admirális és kormányzó, katona és politikus mindmáig ellentmondásos alaknak számít a magyar történelemben. A szerző ezért igyekszik minden oldalról megmutatni a személyét, ám elsősorban nem Horthy történelmi nagyságát vagy jelentéktelenségét firtatja. Sokkal érdekesebb számára a kis Miklós, mint gyermek, aztán Nikolaus von Horthy, az osztrák haditengerészet tisztje, aztán Miklós úr, a későbbi államfő és politikus. Ő a központi szereplő, senki más. Még a környezetéből is csak a hozzá legközelebb álló személyeket villantja fel. A könyv lapjairól tehát végigkísérhetjük az életét annak, aki egy osztrák császár mellett emelkedett fel, majd hadihajókat vezényelt, tengeri csatákban aratott győzelmet és szenvedett el kudarcokat. Később egy másik állam, Magyarország vezetését vette át egy kritikus pillanatban, aztán huszonöt éven át vezette az országot.Megtudjuk, hogyan csapták be őt a németek és hogyan került előbb a nácik fogságába, majd hogyan nyomorgott menekültként éveken át. Emlékirataim Az Európa Könyvkiadó és a História folyóirat közös sorozatában, az Extra Hungariam-ban emlékiratokat adunk közre. Az utolsó négy évtized nyugati emigrációban élő magyar politikusainak, közéleti férfiainak részint már (külföldön) megjelent, részint még kiadatlan visszaemlékezéseit. E menekültek sorsa a számkivetettségben is összefonódott hazájuk, nemzetük, az itthon maradottak sorsával. Látásmódjuk tágíthatja szemhatárunkat, gondolataik szerves részét alkotják közgondolkozásunknak. Horthy István repülő főhadnagy tragikus halála "... azonnal a szerencsétlenség színhelyére rohantam, mert tőlünk 5-600 m-re zuhant le, de sajnos nem tudtam megközelíteni, mert a géppuska lövedékei az égéstől robbantak. Hol felugorva, hol lehasalva minél előbb oda akartam érni, az életem kockáztatásával is, hogy megközelítsem az égő gépet, noha tudtam, hogy élő lélek már nem lehet benne." Ötven éve történt... 1942. augusztus 20-án, csütörtökön hajnalban 5 óra 7 perckor, az ilovszkojei közeli felderítő repülőtéren, a 2. magyar hadsereg alekszejevkai parancsnokságától alig néhány kilométernyire megállt egy magyar repülő főhadnagy karórája. Horthy István kormányzóhelyettes, tartalékos repülő főhadnagy, a 25. harci bevetésére indult V 421-es Héja vadászgépével, amely - mindmáig kiderítetlen okból - lezuhant, kigyulladt és szétroncsolódott. Pilótája szörnyethalt. Az óra mutatója jelezte a tragédia pillanatát. Egy ország gyászolta az áldozatot, akit legszebb férfikorában, 38 évesen ragadott el a halál. A végzetes baleset után nyomban megindultak a találgatások: némelyek gondatlanságot, mások merényletet emlegettek. Közismert volt a kormányzóhelyettes náciellenessége és angolbarátsága... Nemrégiben került elő Horthy István inasán, Farkas Györgynek - "a Gyurinak" - kézírásos harctéri naplója, ez az izgalmas és hiteles dokumentum, amely egy pepita füzetben napról napra felróva, "testközelből" láttatja az eseményeket. Farkas Györgynél jobban kevesen ismerhették Horthy István, hiszen hosszú éveken át úgyszólván éjjel-nappal ott volt mellette. Megtudjuk tőle, milyen körülmények között is élt a gazdája a fronton, s milyen veszedelmek környékezték naponta az ország második emberét. Az ötven esztendeje készült, forrás értékű naplót eredeti szövegében adjuk közre, kiegészítve magának Farkas Györgynek, továbbá a szerencsétlenség szemtanúinak, valamint Horthy István egykori közvetlen munkatársainak emlékező írásaival és számos érdekes fényképpel, dokumentummal. A kötetet a Portugáliában élő özv. Horthy Istvánné állította össze és látta el bevezetéssel. Csendőrsors - Hernádnémetitől Floridáig Nyomasztó álomból ébredtem. Nem is tudtam, hogy valóban alszom-e még, vagy már ébren vagyok. Szempilláim még zárva voltak, hogy időt nyerjek a rendkívüli álomból való feleszmélésre. Becsukott szemmel próbáltam a kábulatból kibontani, hogy tulajdonképpen hol is vagyok. A legénységi szoba csendjét csak az ott alvók egyenletes lélegzése törte meg. Egy pillanattal előbb úgy éreztem, hogy valaki áll az ágyam mellett. Szimuláltam tehát az alvást, és szempilláimat csak annyira nyitottam ki, hogy az elsötétített legénységi szobában a tárgyak körvonalait ki tudjam venni. Meggyőződtem róla, hogy senki idegen rajtunk kívül nem tartózkodik a szobában. Kint az épület mellett, az ablak alatt két román - vasvillával felfegyverkezve - halkan beszélgetett. Ők őrizték felváltva éjszakánként az épületet, nehogy a bent alvókat éjjel a partizánok részéről meglepetésszerű támadás érje. Világító számlapú karórámra néztem, ami éjjel 3 órát mutatott. Óvatosan keltem fel, hogy a szobában alvó Bogdán csendőrt és a pótcsendőrt fel ne ébresszem. Az ablakot elsötétítő papírt félrehúzva kinéztem a holdvilágos éjszakába. A Magyar Királyi Csendőrség története A ,,csendőrség" szót hallva ambivalens érzések kerítenek hatalmukba, de többségünkben egyértelműen negatív gondolatokat ébreszt, így a fizikai erőszakot, az általános félelmet, a közutálatot, melyet alátámaszt a rend mindenkori őreivel szembeni hagyományos ellenérzés. Az állig felfegyverzett hatósági közeg hihetetlen tiszteletet parancsolt külső megjelenésével úgy, hogy távolban feltűnő alakja reszketést váltott ki, amit a mindig fényesre bokszolt fekete csizma, a köpeny, a kakastollas csákó és a puskára feltűzött szurony tett igazán nyomatékossá. Nincs ellentmondás, nincs ellenszegülés, nincs ellenvélemény. A csendőr tehát maga volt a hatóság, az állami erőszak metaforája, aki hírhedt ,,csendőrpofonjai" által a pofozkodó államot reprezentálta, a politikai és közbiztonsági feladatokat pedig késlekedés nélkül végrehajtotta.