4 db magyar történelmi regény (4 mű 5 kötetben) : A veterán / Aquincum farkasa (Pannonia Romanum 1-2.) + A fekete hattyú - Történelmi regény a tatárdúlás korából + Erdélyi menyegző (Úrasszonyok 1.) + És mégis élünk -

A veterán / Aquincum farkasa (Pannonia Romanum 1-2.) A veterán - Aquincum hajnala Hadrianus korában járunk. A vérrel írt pannon történelemben viszonylagos békeidők jönnek, fejlődés és városiasodás kezdődik. A meghódított föld fejet hajt Róma sasos légiói és gyarmatosítása előtt. Marcus Lupius Melior az egyik aquincumi segédcsapat tribunusaként néz szembe a háborúkkal, és ezek mellett számára elfogadhatatlan jogtalanságokkal. Unokaöccse, a kegyetlen Mustella egészen másként értelmezi a törvényességet, mint rokona: szerinte Róma ereje a lesújtó kardban, semmint a diplomáciában rejlik. Hadrianus, aki a történet elején még csak Aquincum helytartója, Traianus tehetséges legátusa, később császárként tér vissza e falak közé, miközben ármány szövődik ellene. A regény igazi főhőse azonban maga Aquincum, mely a szemünk láttára növekszik a Danuvius-parti kis erődítményből Alsó-Pannónia fővárosává vagy - ahogy néhány korabeli utazó feljegyezte - Kis Rómává. Marcellus Mihály kézen fogja az olvasót, és sétára viszi a vízparti párát lehelő, ősi városba, ahol érdekellentétekről, megtorlásról és összeesküvésről suttognak a falak, a termák csarnokai és az aquincumi tisztviselők szobái. Mindezek mellett pedig képet kaphatunk a cseperedő városról, lakóiról és arról az elképesztően gyors asszimilációról, ami a Danuvius kanyarulatában, ebben a politikailag és hadászatilag nagyon kényes területen zajlott a Pax Romana építésének időszakában, a Krisztus utáni II. században. Aquincum farkasa - Kelta szív Törvénytelenségek, visszaélések, ármánykodások - a római kor teljes eszköztára a virágzó Aquincumban, melyet néhány befolyásos ember kíván a hatalma játékterévé tenni. Bosszú, gyűlölet és megtorlás - egy gyermek, aki felnőtté cseperedve ítéletet hordoz magában az ősök és az istenek nevében. Érzelem, odaadás és fájdalom - két fiatal szerelme a kilátástalanság árnyékában. Rettegés az éjszaka megelevenedett lidércétől - a rémtől, aki ítélkezni kíván a bűnösök felett. Marcellus Mihály új könyvében történelmi kutatómunkával hitelesítve tárja olvasói elé a Nagy Birodalom erényeit, bűneit és azt a folyamatot, amely a leigázókat és a leigázottakat végül közös kultúrában egyesíti. Ezen a történelmi emelvényen mutatja be saját kelta legendáját, egy szolgasorba vetett fiatalember küldetését, érzéseit és ellentmondásos sorsát. Az Aquincum farkasa teret enged az érzelmek kibontakozásának és a politikai manipulációknak, miközben korhű szereplőket és hiteles kortörténeti ismereteket vonultat fel. Akik azonban a borzongás jegyeit keresik, azok sem fognak csalódni ebben az ,,ókori misztikus regeként" meghatározható történelmi regényben. A fekete hattyú - Történelmi regény a tatárdúlás korából Az izgalmas történelmi kalandregény az 1241-42-es tatárjárás korába repíti vissza az olvasót, mely az ismert események bemutatása mellett igyekszik feltárni azokat az okokat is, amelyek a tragikus végkifejlethez, a Magyar Királyság - szerencsére csak átmeneti - pusztulásához vezettek. Névtelen és ismert hősök próbálják, akár saját életük árán is, megállítani a ,,fekete áradatot", a mongol inváziót, megmenteni - sajnos nem mindig sikerrel - a kisebb-nagyobb közösségeket. Közéjük tartozik a regény főhőse, a harcok során szegény falusi gyerekből királyi vitézzé emelkedő Nána, valamint legfőbb segítője, a mordvin származású Moksa, akinek népét a tatárok szolgasorba kényszerítették. Egy efféle vészhelyzetben természetesen összefogásra lenne szükség. De vajon mindenki a hazáját, a népét és az uralkodót védelmezi, vagy vannak, akik együttműködnek a megszállókkal? Akik kihasználva honfitársaik szorult helyzetét, saját vagyonukat és hatalmukat akarják növelni? Mindezekre a kérdésekre éppúgy választ kapunk a regényből, mint arra, hogy van-e köze a címben szereplő ritka madár megjelenésének a szörnyű eseményekhez... ,,Vannak jók, és vannak rosszak, de a legtöbben csak sodródnak az árral vagy a tömeggel - és sokszor csupán a véletlenen múlik, ki melyik oldalra kerül. Az azonban bizonyos, hogy a sötét erőket csak összetartással, barátsággal és szeretettel lehet legyőzni." Erdélyi menyegző (Úrasszonyok 1.) 1608 november, Kolozsvár. A város Báthory Anna esküvőjére készülődik. A fejedelem tizennégy éves húgát családja és a hagyományok tiszteletére nevelték... Vajon engedelmes araként vagy lázadó özvegyként teljesíti be sorsát? Hogyan küzd a három részre szakadt ország politikai játszmái közepette egy fiatal lány a hatalommal bíró férfiak szerelme, érdekei és kapzsisága ellen? Boldog fiatalasszony vagy ,,ördög, gyilkos kurva", ahogy az új fejedelem nevezi? Erdély és Magyarország a XVII. század elején a politikai intrikák és álandó háborúskodások világa. Hitviták, árulások és érdekházasságok döntik el országrészek sorsát. A végvárakban, az ostromlott falak mögött jelenésekről, családi átkokról, mérgezésekről és testvérszerelemről suttognak... Ugron Zsolna regénye a 17. század egyik leghírhedtebb, legtitokzatosabb alakját, a bűbájos boszorkányt, Báthory Annát idézi meg. A körülrajongott és gyűlölt Báthoryak világát, melyben az árulások, parancsszóra elhált szerelmek és politikai gyilkosságok közepette egy asszony boldog akart lenni. És mégis élünk - A Rongyos Gárda küzdelmei A szerző az első világháború idején három évet szolgált az orosz, román és olasz fronton. A háború végén tartalékos főhadnagyként szerelt le, később, 1929-ben Horthy Miklós vitézzé avatta. Az És mégis élünkcímű regénye az 1920-as trianoni békeszerződés utáni forrongó időszakot dolgozza fel, amikor több határkorrekció is történt. Különösen heves ellenállást váltott ki a magyarok körében az, hogy Nyugat-Magyarországot is el akarták csatolni a háborúban ugyancsak a vesztes oldalon álló Ausztriához. Az országrész megmaradásáért fegyvert fogó emberekből, köztük katonaviselt férfiakból és fegyveres tapasztalatokkal nem rendelkező civilekből alakult meg a Rongyos Gárda, amelynek soraiban nemcsak magyarok, de németek, szerbek, horvátok, bosnyákok és albánok is harcoltak. Küzdelmük egyik fontos eredménye volt a soproni népszavazás, amelyen a város polgárai a Magyar Királysághoz tartozásuk mellett döntöttek. Ezt követően nyerte el a város a ,,Civitas fidelissima" (Leghűségesebb város) címet. A valós történelmi tényeken alapuló regény egy válságos, ugyanakkor rendkívül mozgalmas korszaknak állít emléket, miközben a honszeretet és a hazafiság tettre váltását méltatja.