A császárné búcsújának két sarka sérült.
A velencei bába
A 17. századi Velencében játszódó izgalmas történet egy fiatal zsidó bábáról, Hannáról szól, arról, hogyan menti meg egy kisbaba és a férje életét. Korrajz a reneszánsz Velencéről.
Hannát csodásan ügyes kezű bábaként ismerik Velence-szerte, aki a legmakacsabb babákat is képes világra csalogatni. Egy ködös éjszakán egy velencei nemesember kopogtat Hanna gettóbeli viskójának ajtaján. A felesége napok óta vajúdik, s ha Hanna nem segít, belehal a szülésbe. A fiatal bába nehéz döntés elé kerül. Az inkvizíció szigorúan tiltja, sót akár halállal is büntetheti az efféle orvosi beavatkozást. Ha Hanna zsidó létére segít egy keresztény asszonynak a szülésnél, ezzel nemcsak önmagát, de az egész gettót veszélybe sodorhatja. Csakhogy a gróf szolgálataiért cserébe jókora összeget ajánl, mely elegendő lenne ahhoz, hogy Máltára utazzon, és kiválthassa férjét, Izsákot a kalózok rabságából.
Hanna semmire sem vágyik jobban, mint hogy újra együtt lehessen azzal a férfival, akit mindenkinél jobban szeret, s aki őt is mindenkinél jobban szereti, hiszen hozomány nélkül is elvette feleségül, s azután is kitartott mellette, hogy Hanna nem tudta gyermekkel megajándékozni.
A rabbi heves tiltakozása ellenére Hanna dönt: beledobja vászontáskájába a szülőfogót, s elindul a gróffal, hogy megmentse egy asszony és születendő gyermeke életét.
A lélegzetelállítóan izgalmas, fordulatokban bővelkedő regény élénk képet fest a 16. századi Velencéről, ám mindenekelőtt dicshimnuszt zeng a nőkről, akik mindenre képesek a szerelmükért.
Minden vágyak mestere
1556-ot írunk, s a királyné asztrológusa, Nostradamus - jövendőmondó tehetségének köszönhetően - olyan titokról lebbenti fel a fátylat, amely Franciaország egész királyságát romba dönthetné. A fekete mágiát kontárként művelő királyné, Medici Katalin, elhatározta, hogy megszabadul a király szeretőjétől, s hogy ebben a legendás Menander, a halhatatlan mágus feje, közismertebb nevén a Minden Vágyak Mestere lesz majd segítségére. De csak Nostradamus ismeri fel ennek az ördögi tárgynak a valódi természetét, amelynek nyomában mindenütt csak pusztulás jár, s bár valóban teljesíti a kívánságokat - ezért szörnyű árat kell fizetni...
Midőn Nostradamus Párizsba siet, hogy figyelmeztesse a királynét, döbbenten veszi tudomásul, hogy a doboz, amelyben a Mester feje lakik, egy kedves, okos, de annál makacsabb fiatal hölgy birtokába jutott: ő Sibille Artaud de la Roque, a nagyravágyó kékharisnya-költőnő.
Sibille-t Menander mindvégig kísérti, hogy kívánjon tőle bármit, ő minden kívánságát teljesíti, a szépség, a tehetség és egy elragadó, intelligens lovag nem akadály.
Vajon Nostradamus meg tudja-e akadályozni a két elszánt hölgyet, hogy kívánjanak valamit a Minden Vágyak Mesterétől, s ezzel az egész királyságot veszélybe sodorják?
A császárné búcsúja
Uralkodói családok szövevényes története a 19. századból. Egy különös lányé, aki a belga királyság és az Osztrák-Magyar Monarchia bonyolult, politikai csatározásokkal terhes családi viszonyai közé kerül. Sarolta, Lajos Fülöp unokája, szép, intelligens, és legalább annyira akaratos, mint amennyire rejtélyes fiatal nő. Életében keveredik a kaland, a regényesség és a tragédia.
Habár állandóan ünneplik, és számos esemény szereplőjeként folyton szem előtt van, élete talányos marad. Ilyen titkokkal terhelt viszony házassága is Miksa főherceggel. Látszólag szenvedélyesen szerették egymást, mégis egyfolytában menekültek egymás elől. Milyen intrikák sorozataként válhattak a távoli Mexikó császári párjává? Milyen baljós események sorozata veszi kezdetét hatalomra kerülésükkor?
Álompár Ferenc József és Sisi árnyékában: Sarolta és Miksa kettőse végre méltó figyelmet kaphat. Szerelmüknek és Sarolta izgalmas, tragédiákkal terhelt életének regényes története ez a könyv.
A hercegi családból származó szerző eddig fel nem tárt magánarchívumi dokumentumokban kutathatott, új megvilágításba helyezve ezzel a császárné rendkívüli életét.
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
