3 db könyv az unitárius teológiáról: Egy az Isten + János evangéliuma és a Jánosi levelek - Unitárius bibliai óráink 2. + Az ó- és újszövetség összefüggése, a kettő egysége - Teológiai füzetek 5.

Egy az Isten SZERKESZTŐI AJÁNLÁS: Vallani szeretnék, személyesen, emberien. vannak a társadalom lüktetésében, mindenre odafigyelnek, minden ér- Naponta találkozom olyan emberekkel, akik egész életükkel benne s a vallásra terelődik, kiderül, dekli őket, s ha véletlenül a beszélgetés ként, született egyetlen magyar alapítású vallásról, az Unitárius vallásról ,hogy soha nem hallottak a Reformáció,,természetes következménye". ról, melynek még ma is, négy és fél évszázad, távlatából, egyetlen célja, hogy helyre állítsa a tiszta jézusi kereszténységet. összefonódásának köszönhető, mégpedig teljesen demokratikusan, a Unitárius vallásunk megszületése, két hatalmas szellemiség, tökéletes első felvilágosult fejedelme, a másikat Dávid Ferenc az Erdélyi reformáció állami és egyházi erőké, melyek közül az elsőt János Zsigmond, Erdély legkimagaslóbb egyénisége, a magyar evangélikus, református és unitárius Egyházak első püspöke képviselte. tettek, melyre, mint egy,,Erős vár" - épült fel az unitárius vallás és Ők voltak, akik vallásunknak egy olyan megbonthatatlan alapot készirekatolizáció, és a jelenkori agyonhallgatás sem tudott, kikezdeni, el- egyház, és amelyet sem a 300 éven át tartó üldöztetés, ellenreformáció, némítani. Igaz, hogy ma is érezzük kirekesztésünket, az un. történelmi egyházak sorából, 450 éves múltunk ellenére, és az is igaz, hogy más egyházakkal ellentétben, mi vagyunk az egyetlenek, akiknek 15 év elteltével egyik létfontosságú ingatlanát, a missziós házunkat társas házzá alakították, a másiknak csupán 51%-át birtokoljuk. Mindennek ellenére hitünk nem lankad, hanem Egy Istenünkbe, és Jézus evangéliumába vetett mélységes hittel, imádságos érzéssel munkálkodunk, hogy szerény eszközeink és lehetőségeink ellenére, minden keresztény embert lelki gondozásban részesítve Istenközelbe juttassunk! Jelen kiadványunknak tehát az a célja, hogy azok, akik hallanak rólunk, és megismerni szeretnék vallásunkat, lehetőséget kapjanak, hogy a Magyarországon már a XVI-ik században, a reformáció korában Erdélyből átterjedt, aztán gyorsan a keleti végekig visszaszorított, unitárius vallást megismerhessék, a maga történelmével, hit és eszmerend- szerével, szertartásrendjével, valamint tájékoztatást kapjanak a Magyarország területén működő egyházközségeinkről és a jelenben szolgáló lelkészekről. ,,Kicsi egyház vagyunk, maroknyi nép. A jövő nagy feladataival szemben állva megrendült bennünk sokszor az önbizalom, az önértéktudat. Feladat-óriásokkal tele a jövő. Istenem vajon meg tudunk-e birkózni velük? E tépő kérdésekre nem lehet más a válaszunk, mint a Mózesé: ne féljetek, az Úr velünk. A jövő nem azt kérdezi tőlünk, hogy hányan vagyunk, hanem azt, hogy milyen fajsúlyú eszméket képviseltek, és mekkora a hitetek? és, hogy mit hoztatok magatokkal négy és fél év- századon át a jelenbe? Mi unitáriusok, hoztuk magunkkal az Egy Istenbe vetett hitünket, mely eredeti szín a vallások történetében. Hoztuk az ember-Jézus ősfogalmát, akit nem imádni, hanem követni kell. Hoztuk az emberbe vetett hitünket, ezt a sajátosan unitárius humanizmust, az első, vallásos talajból kinőtt humanizmust Európában. Hoztuk a kinyilatkoztatás egyetemességének és folytonosságának a gondolatát. Hoztuk az ész szerepét és jogát az eszmélkedésben. Hoztuk a világ egységének és egylényegűségnek a hitét. Hoztuk a túlvilágiság helyébe az evilágiságot. Nem a síron túli minősítés az elsődleges - nem attól függ ez, hanem ettől az! Hoztuk az emberrel szemben támasztott igényességünket. Hoztuk továbbá a soha meg nem szűnő újítás törvényét, a fejlődés eszméjét; a gépies üdvözülés helyébe az üdvözítő jótett értékét. És végül hoztuk a lételméleti (ontológiai) kereszténység fogalma mellé, az értékkereszténység fogalmát"! (Gellérd Imre) Hiszem és meg vagyok győződve, hogy azok a nagy emberek, akik önkéntesen lettek unitáriusok, mint: Orbán Balázs, vagy Bartók Béla, a fentiek ismeretében tették. És végül egy rövid idézet, Jókai Mór: Egy az Isten c. könyvéből: ,,Az én templomom (természetesen az unitárius templomról van szó) nem átjáróház egymással találkozni vágyó szerelmesek számára. Az én eklézsiám nem azilum más vallás elítéltjeinek, kik oda bíráik elől menekülnek. Az én templomom tornyán a gömb nem azt hirdeti, hogy ,,Jertek ide! Itt szabadabb az erkölcs, könnyebb az élet, itt nem kell keresztet viselni." Neked előbb meg kell szeretned azt az Istent, akit én követek. - S hogyan ismerem meg őt? - Azokból az emberekből, akik az ő hívei. Nem az igékből, nem a szent könyvekből, hanem a tettekből: az emberek életéből. Majd ha megtudod, hogy mit tesznek azok, akik nem halasztják az Istennel és emberekkel való kibékülést a másvilágra, hanem cselekszik azt itt ezen a földön, akik elkezdik a szentek országát építeni már itt a nap alatt, akik megmutatják, hogyan kell embernek az embert eltűrni, igazságosnak lenni, bántalmakat megbocsátani, dolgozni föld fölött és föld alatt, hűségért hűséggel fizetni, szenvedőkkel jót tenni, mívelni a lelket a tudás által; s mindezekért nem zúgolódni, hanem örülni az életnek és mindannak, ami benne van; örülni a munkának, a hűségnek, a megbocsátásnak, a jóltevésnek, a tanulásnak, s mindezekért áldani azt az egy Istent, aki mindezt nem csapásul mérte reánk az eredendő bűnért, hanem saját lelkét lehelte belénk - hogy legyünk ,,boldog emberek" abban, amiben ő ,,boldog Isten"! Akkor szeretni fogod az én atyámfiait; akkor szeretni fogod azt az egy Istent, aki a béke Istene; akkor nem fog neked fájni az én csókom. - Szólj, mind ilyenek a te atyádfiai, mint te vagy? - Mind jobbak ők nálamnál egytül egyig. - Akkor már szeretem őket. ...És többé egyiküknek sem fájt a másik csókja. ...S most aztán súghatta a nő: ,,Ed io sono la beata." Ajánlom tehát e kis könyvet mindazoknak, akik megismerni szeretnék a tolerancia és a türelem vallását, akik vágynak az Isteni tisztaságra, nyugalomra, egyszerűségre és nem utolsó sorban erős hitre és békességre! Budapest, 2004. december 4. Rázmány Csaba püspök János evangéliuma és a Jánosi levelek - Unitárius bibliai óráink 2. Miként a három szinoptikus: Márk-, Máté- és Lukács-evangéliumot, úgy a negyedik, a János-evangéliumot is a Magyarországi Unitárius Egyház központjában, választott tisztségviselők, egyházi tanácsosok, gondnokok, presbiterek számára magyaráztuk úgy, ahogyan jelen 2. könyvünk, illetőleg a korábbi 1. könyv tartalmazza. A kezdeményezés bizonyára újszerű nemcsak egyházunk eddigi gyakorlatában, de feltehetően a határainkon túli magyar unitarizmusban is, minthogy mind ez ideig hasonló célú, átfogó igényű evangéliumi illetve újszövetségi magyarázatok összeállítására és kiadására nem került sor. De talán újszerűnek mondható a bibliaórák megszervezése és tananyaguk felépítése is abban, hogy nem esetlegesen kiválasztott és a résztvevők által előre nem ismert evangéliumi részek és versek átbeszélése történik, hanem módszeresen az evangéliumok teljes anyagát eredeti sorrendjükben vitatjuk meg. Talán nem lenne túlzott értékelés, ha a bibliaórai magyarázatokról megjelent könyveinket Teológiai Intézetünk olyan tankönyvnek tekinti, amely nem tart ugyan igényt arra, hogy teológusoknak címezhessük, de arra talán igen, hogy hasznosan segítheti mind a bibliaórai foglalkozásokat, mind pedig az egyénileg magukat a bibliaismeretekben és a hittanban továbbképzők tanulását. Amikor Teológiai Intézetünkben megérett az elhatározás az unitárius újszövetségi magyarázatok megírására, akkor abból az önértelmezésből indult ki, amely szerint az unitarizmus önmagát a legkövetkezetesebben evangéliuminak minősíti és hittételeiben feltétlenül az evangéliumokat vallja alapnak, elsősorban rájuk építkezik. Ebbe a képbe ugyanakkor nem könnyű beilleszteni azt a helyzetet, amikor éppen az unitarizmusnak lennének fenntartásai korszerű magyarázatok összeállításával és kiadásával szemben. A jánosi írásokban ugyan valóban vannak olyan szövegek, amelyek idegennek tűnnének az unitarizmusnak, és hitelvi rendszerébe aligha épülhetnének be. Csakhogy ezeket a szövegeket a hagyományos kereszténység teológiájában sem értelmezik egybehangzóan és nem indulhatunk ki olyan nézőpontból, hogy ezekhez a szövegekhez nem kapcsolhatók más, az unitarizmus felől induló értelmezések is. Az ó- és újszövetség összefüggése, a kettő egysége - Teológiai füzetek 5. Előszó Válaszúti György 1588. augusztus végén jegyezte fel a Pécsi Disputáról..... lelkünk is örvendezett, polgáraink különböző kérdéseinek, miket Máthé uramhoz intéztek, és a mi tudományunkat az övével egybevetve igyekeztek megerősödni igazságukban. Sőt egy- néhányszor magamat is arra erőltettek, hogy ne szóljak, mert ők akarnak mostan szólni, és ők akarnak értekezni. Kinek örömest engedtem... mert tudom, az igazságról való tudakozásnak módja, hogy a községnek is ne dugassék be a szája, hanem szabadság adassék nekik is a tudakozásra és kérdezgetésre. Hogy mikor megláthatja tudományának erejét, annál inkább örvendezhessenek az igazságnak és bátorodjanak a harcos ellenfelek ellen." Ezt a szívvel-lélekkel átélt vallásosságot sokszor idézték unitárius gondolkodóink Dávid Ferenctől kezdve napjainkig. Vészhelyzetekben ez volt támasza, ereje, biztosítéka hitünk fennmaradásának. Ilyen vészhelyzet emléke ez a munka is. Amikor egyetemi internátusunkat megszüntették, szépen dolgozó egyesületeinket, a Brassai Sámuel főiskolai hallgatók egyesületét,,megszüntetni rendelték", a nőszövetséget, a leányegyletet, a Bölöni Farkas Sándor iparoskört, a cserkészcsapatot, a magyarkúti ifjúsági tábort el kellett felejteni, összefogtunk lelkészek, és megcsináltuk a világiak teológiáját. Félve, csendben előadássorozatok indultak meg az egyes lelkészek érdeklődése szerint. A Bibliával ismerkedtünk közösen, bepillantást adtunk a hívő lélek közösségi életébe, elmeséltük múltunk nagyszerű történéseit egészen napjainkig, megvitattuk hitelveink legdrágább kincseit, megismertettük érdeklődőinket a vallások csodálatos világával. Néha vitáztunk is a helyesebb értelmezésért. Ez volt a mi világi teológiánk. Bencze Márton püspök úr a Biblia ismeretének volt megszállottja Témáit is ebből a körből vette, s ez a most megjelent munka 1984-86 között tartott előadásainak szerkesztett változata. az Örömmel és szeretettel ajánlom unitárius és nem unitárius testvéreinknek egyaránt. Egyes tételeivel vitatkozni lehet, de azzal nem, hogy nehéz körülmények között, ellenséges környezetben, unitárius hitünk megmaradásáért és továbbviteléért nagyon sokat jelentettek. Budapest, 1999. október hava Szász János a budapesti Unitárius Teológiai Intézet igazgatója