2 db Eyvind Johnson regény: Kegyes urunk, Carolus + Rózsák és lángok

A KEGYES URUNK, CAROLUS Nagy Károly középkori frank birodalmának formálódó, felbomló és újra rendeződő Európájában játszódik. Hősei a Lupigis család tagjai - longobard nemesek -, akik egy sikertelen lázadás után birtokaikat vesztve szétszóródnak az egész karoling Európában. A regény középpontjában Johannes Lupigis áll, a tüzes lelkű, szabad szellemű ifjú, aki - megöregedve s bölcsen - a hajdan gyűlölt császár titoknokaként és népe történetírójaként végzi életét. Az ő sorsában és kamaszkori szerelmének, a lázadó longobard vezér leányának, Angilának sorsában tárul elénk a kegyes Úr, Carolus kora - történelmi dicsfényétől megfosztva, a maga kegyetlen, csontot és lelket törő valóságában. A RÓZSÁK ÉS LÁNGOK Johnson főművei közé tartozik; barokkosan megkomponált, bonyolult, mégis áttekinthető szerkezetű, erős sodrású nagyepika. Sokhúrú, sok hangon szóló mű, lebilincselő olvasmány. A történet jelképes értelemben is közismert: egy embert üldöznek és megégetnek. Ennek az embernek, Urbin Grainier-nek, a Sainte-Croix-templom plébánosának nagy a bűne: tündöklő szellemű, gyönyörű férfi. Bűnös szépsége, férfiassága, szabad szelleme démonokat kelt életre, s a démonok betörnek a kolostorablakból leselkedő apácák álmaiba. Megindul az ördögűző gépezet - motorja az ellenreformáció ideológiája, fogaskerekei korrupt hivatalnokok, irigy, torz testű papok -, hogy eltapossa Grainier-t, lerombolja a város falait, a szabadság és az emberi méltóság jelképévé növő tornyokat, hogy köveiből a mindenütt jelenlevő, mindenható Richelieu bíboros felépíthesse - nemcsak jelképesen - a francia abszolút monarchiát. Urbain Grainier boszorkányperének ürügyén Johnson természetesen másról, többről szól: azt a világot akarja bemutatni, amely démonokkal szövetkezve lerombolja az emberi méltóságot, megégeti a szabad szellemet.