Török Péter

Nagyon jó

Nagyon jó könyv!

Az egyik legjobb Anthony de Mello könyv, amit olvastam. Egyszerű, anekdota jellegű történetekkel van tele, amik - ha a szerző "előírásaival" olvassa az ember - segítenek elgondolkodni önmagunkról, a világról, a Mindenről. És közben szépen lassan formálnak.

Nagyon tetszett. Segít a lelki béke megőrzésében, vagy vissza állításában.

Aczél Endre "Acélsodrony" c. sorozatát a legtöbben ismerjük. Az egyik legnevesebb sporttörténész és újságíró, Török Péter közreműködésével készült el az újabb, immár csak a sportot érintő rész, tavaly, nem sokkal az olimpia előtt. A szerzők bevallása szerint a tények, a puszta adatok Aczéltól, míg a sztorik Töröktől származnak. Az olimpia (sőt, átfogóan a sport) története jóval több eredmények meg gólszerzők halmazánál, sokkal inkább a kultúrtörténet körébe tartozik. Ez a könyv csak megerősíti mindezt. Természetesen legnagyobb részt fociról és olimpiákról van szó, de szinte minden sportág, az asztalitenisztől a kerékpáron át a sakkig, megtalálható benne. Nem beszélve arról, hogy itt végre a magyar vonatkozású események is akkora helyet kaptak, amekkora kijárt nekik! Ráadásul tökéletesen pártatlanul, az esetleges vereségeket, hibákat ugyanúgy megemlíti és elemzi, mint a diadalmas pillanatokat. Az egyetlen negatívuma, hogy a hatalmas anyagnak megfelelően alig 1-2 oldal jut egy-egy eseménynek, így rengetegszer van hiányérzete az olvasónak, hiszen szeretne jobban elmerülni az adott témában, de nincs rá lehetősége. Találkozhatunk olyan, kultúrtörténeti adalékokkal, mint az Adidas és a Nike évtizedes rivalizálása, a dopping elterjedése vagy egy értekezés arról, hogy mennyire volt megengedett a '70-es években a szovjet élsportolók dohányzása. Fantasztikus érzés olyan eseményekről olvasni, amit személyesen még nem élhettünk át, csak felvételről, könyvekből, hallomásból ismerjük. A '64-es magyar-szovjet pólómeccs (Lőj, Dömötör, lőj...), a magyar párbajtőr '60-as évek végi, '70-es évek eleji aranykora, Balczó csodálatos '72-es futása, Magyar Zoli gyakorlatai, Németh Miklós közel 100 m-es dobása, Növényi Norbi legendás öröme... Messze-messze a teljesség igénye nélkül olyan események, amikről legtöbben tudunk, csak éppen átélni nem lehetett szerencsénk. Viszont igazán elmerülni a nosztalgiában azoknál a részeknél lehet, amiket már átéltünk, láttunk, emlékszünk rá. Nekem megadatott, hogy a '80-as évekből már személyes tapasztalatom legyen sok mindenről, még ha nem is feltétlenül reálisak. Értettem én, hogy a magyar olimpiai csapat nem megy Los Angelesbe, de hogy miért, azt nem tudták megmagyarázni. Tudtam, hogy vmi szörnyű dolog történik a Heysel-stadion lelátóin (mivel a TV egyenesben közvetítette...), de akkor csak az érdekelt, hogy miért nem nézhetem a BEK-döntőt. Nemzetközi téren olvashatunk Cassius Clay, alias Muhammad Ali több meccséről, Borg és McEnroe legendás párviadaláról, Bobby Fischer ellentmondásos személyiségéről vagy a '70-es-'80-as évek csodálatos Liverpooljáról. És persze a rengeteg magyar vonatkozás ebből az időszakból: a kardcsapat eddigi utolsó, drámai körülmények között megnyert olimpiai bajnoki címe, az utánozhatatlan Darnyi szöuli világcsúcsai, a kajaknégyes győzelme vagy Martinek Jani befutója. És az a mondat, amihez nem kell kommentár, míg világ a világ: "Gyere Egérke, gyere kicsi lány...!" Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, akit az eredményeken túl érdekelnek a sztorik, háttértörténetek is a sport világából!

Hát igen, ez az a könyv, amit mindenkinek csak ajánlani tudok. Vagyis Ő az az író (tanító), akit csak ajánlani lehet. én is úgy voltam vele, hogy biztos vmi lelki humbug, de elolvasva sok mindenben beláttam, hogy nem is annyira "elszállt". Személy szerint sokat köszönhetek ennek a könyvnek, segít , hogy egyszerűbbé, élhetőbbé tegyük az életünket. ráébreszt, hogy tényleg csak rajtunk áll, hogy éljük azt. szóval csak ajánlani tudom, de tényleg.

Ez a könyv kiváló arra is, hogy meditációs csoportok alkalmazzák a benne levő gyakorlatokat. Szívesen ajánlom minden gondolkodó embernek.

Szia! Nekem nagyon tetszett!