Richard Dawkins

Őszintén és olvasmányosan ír saját életéről Richard Dawkins, annak kevésbé pozitív részleteit sem elhallgatva. Véleményem szerint kezdeti etológiai jellegű kutatásai túl részletesek egy önéletrajzi könyvhöz, de ettől eltekintve öt csillagos mű.

Az ateizmus, és a szcientizmus is egyfajta vallásos hit, az Isten-tagadás és tudományos "mindenhatóság" vallása. A kereszténység és esetenként az iszlám, vagy a buddhizmus kiüresedett vallási-egyházi formái, félreértelmezésükből adódó téves (elsősorban külsőleges) megnyilvánusásai könnyen cáfolhatónak tűnnek, azonban a hasonló valláskritikák csak a felszínt kapargatják, a mélyen rejlő tanok rétegeihez nem jutnak el. Aki a szentiratok gyakran szimbolikus nyelvezetét olvasni képes, az nem fog a "vélekedések sűrű erdejébe" bonyolódni, és a tudomány-fanatizmus áldozatává válni. Magyarországon nem kell "merni ateistának lenni", mert az oktatás és a közélet a legelvakultabb materializmussal áthatott, és mégis minden foggal-körömmel védett tudományos érv kártyavárként dől össze annak számára, aki képes rá, hogy elmélyedjen a különböző szentiratokban és kinyilatkoztatásokban (Krisztus szavaival: akinek füle van, hallja meg). Persze ehhez tényleg érteni kell, és nem különböző "elíxir klubok" szintjén - mert egy ilyen könyv legfeljebb ezekkel bonyolódhat érdemi vitába. A hasonló írásokban tetten érhető "fölényes elegancia" és "ironikus stílus" valójában gőg és cinizmus, és az elvakultság egy fajtája, hasonló a bigott és nem értő vallási fanatizmushoz, csak más megközelítéssel.

Zseniális mű az evolúció és a földi élet rejtelmeiről. Dawkins szokásához híven közérthető és lebilincsElő módon mutatja be az evolúció működését, meglepő példákkal illusztrálva. Ha valakinek kérdései vannak az evolúcióval kapcsolatban ebben szinte biztosan megkapja a választ. Az egyik legjobb könyv Dawkins-tól.

Ha izgalomra vágysz, olvass detektív regényt! Vontatott? Egy szóval sincs több benne, mint amennyire szükség van a téma érthetően előadásához.

Mi kell ahhoz, hogy a fehérről elhitessük, hogy fekete? A szavak megfelelő használata, és tájékozatlan olvasóközönség. Ezzel a könyvvel ismét kielégítetlen maradt számos olyan evidens kérdés, amit állítólag tárgyal a könyv. Ezekkel a kérdésekkel nagyon szerettem volna találkozni, de nem találkoztam.

Tobbet vartam tole, szerintem unalmas es vontatott

Csodás könyv, mindenkinek csak ajánlani lehet. Akinek kérdései, vagy fenntartásai vannak az evolúció tényét illetően - olvassa el és nem lesznek. Anélkül, hogy túlzásokba esnék: kreacionizmus = a világ mérge és emberi-(!), technikai fejlődésünk lassítója. (Hogy nem megszüntetője, az sem rajtuk, hanem rajtunk múlik.) Egy jobb korban Richard Dawkins, Carl Sagan és a hozzájuk hasonló zsenik a középiskolai oktatás részévé válnak majd. Legalábbis sokan szeretnénk és bízunk benne.

Remek könyv. Előszeretettel ajánlom elsősorban a vallásos vagy kételkedő embereknek.

Igen jól megírt könyv, mely szórakoztatóan olvasható mindenki számára, ugyanakkor a terülten más sokat olvasottaknak is elmélyült tanulmányozásra ad ehetőséget, óriási - mégis befogadható - információtömeggel. Ajánlom a család minden tagja számára.

Talán szokatlan, blaszfémikus gesztusnak tűnhet, hogy karácsony táján épp egy olyan kötettel hozakodom elő, amely lényegében ízekre szedi, demisztifikálja és maradéktalanul szétzúzza az üneppel kapcsolatos keresztény tradíciókat. De mert a kötet szerzője arra buzdít, merjek ateista lenni, ne féljek az egyháztól és a vallási fanatizmustól, hanem bátran, szabadon fejtsem ki nézeteimet, nem tehetem meg, hogy hallgassak róla. Richard Dawkins angol biológus legismertebb műve Az önző gén című munka. Bár ezt a címet már hallottam, bevallom, én magam még egyetlen korábbi művét sem olvastam, talán mert sokkal inkább a szépprózai szövegek foglalkoztatnak s így elkerülte a figyelmemet. Új kötetére is csak azért találtam rá, mert az ÉS kritikája alapján izgalmasnak tűnt és világnézete nagyjából egybecsengőnek látszott a sajátommal. Nos, mint kiderül Dawkins új könyvét arra az alaptézisre építi, miszerint a vallás nem más, mint az evolúció kulturális mellékterméke, amelytől jobb volna, ha az emberiség minél előbb megszabadulna. Ennél is fontosabb talán az a megállapítása, miszerint a vallás és az egyház ideológiájával szemben gyakorlatilag szinte tilos kritikusan viszonyulni, hiszen amint valaki bírálni próbálja az istenhitet és intézményeit, máris lesújt rá a fanatizmus kalapácsa. Azaz tulajdonképpen míg a vallásszabadság törvénybe foglalt demokratikus jog, addig ateistának lenni és a hittel szembeni érveket mefogalmazni némely kultúrában már-már bűncselekménynek számít. Dawkins arra buzdítja olvasóit, hogy merjenek kritikusak lenni a vallással.A látszat ellenére azonban Dawkins nem csak egy átlagos ateista. Sokkal inkább felkészült szakember, aki mondandóját tudományos tapasztalatokra alapozza, s így próbálja bizonyítani hipotézisének helyességét. Azzal kezdi, hogy a különböző istenhitek gyökerét és hitelét vizsgálja. Nem tesz különbséget a kereszténység, a judaizmus vagy az iszlám közt, legfeljebb csak annyiban, hogy ő maga lévén keresztény közegbe született ezt a vallást jobban ismeri a többi hitnél. Kezdetnek az Ótestamentum Istenéről például a következőket állítja: a létező összes irodalmi mű legkellemetlenebb figurája, egy féltékenységére büszke, kicsinyes, igazságtalan, megbocsátani képtelen hatalommániás, bosszúvágyó, vérszomjas etnikai tisztogató, nőgyűlölő, homofóbiás, rasszista gyermekgyilkos, népirtó, halálosztó, megalomániás, szadomazochista, szeszélyes, rosszaindulatú zsarnok. Miután szemügyre veszi a monoteista vallások legfőbb urát, felvonultatja az Isten létezése melletti és elleni érveket. Az egyházalapítók és keresztény filozófusok ontológiai istenérveit alaposan megcáfolja, majd a Miért szinte bizonyos, hogy nincs Isten? című fejezetben tekintélyes érvrendszerrel alátámasztja, hogy Isten létezése valójában irracionális, ősi kultuszokból eredő, nagyfokú véletlenszerűséggel fejlődő és szerveződő abszurd tévedés, amely évezredek óta súlyos konfliktusokat okoz bolygónkon.A fő érv, amellyel gyakran próbálják megdönteni Dawkins elméletét, a megtervezettség mítosza. E szerint léteznie kell egy intelligens Tervezőnek, aki olyan bonyolult formákat és szerkezetet hoz létre, mint amilyen az ember és a természet. Dawkins azonban ezzel szemben Darwin felismerését ajánlja, amely minden látszólagos tervszerűséget a természetes szelekció, azaz a kiválasztódás folyamatában lát. Szerinte ráadásul, és az az egyik legfontosabb indoka, ha Isten létezne, ez a tény azt feltételezné, hogy a legbonyolultabb lény a vilgámindenségben, egy ilyen lény azonban csak úgy jöhet létre, ha valaki korábban Őt is megalkotta.A kötet következő fejezeteiben Dawkins a vallás, mint biológiai, idegrendszeri jelenség sajátságaival foglalkozik és arra keresi a választ, kell lennie valaminek a természetes darwini szelekcióban, amiért génjeink önkényesen kitermelték. A szerző végül rá is bukkan. Ezzel kapcsolatban az éjjeli lepkék esetét idézi fel, amelyek a Hold fénye alapján tájékozódnak, ezért olykor némelyik szerencsétlenül belerepül a gyertya lángjába, tehát a biztos halálba. A lepke eredetileg egy genetikus parancsnak tesz eleget, s a tűzbe repülés ennek a biológiai regulának egyfajta kisiklása. A vallást valami hasonló mellékterméknek tartja, egy mögöttes pszichológiai hajlam téves működésének, amely más körülmények közt hasznos , vagy valaha hasznos lehetett az emberi faj számára. Ezeket a régi, meghaladott evolúciós hasznokat vizsgálva jut el oda, hogy feltegye a kérdést, vajon a vallás miért tehetett szert olyan világi hatalomra és befolyásra, amely évezredek óta meghatározza az emberiség cselekedeteit. Folytathatnám, de nem teszem, mert Dawkins könyve sokrétű, olvasásra érdemes munka és számos meglepetést tartogat. Kedvencem a bibliakritika, ahol a szerző kimutatja, mennyire nevetséges szent könyvként és erkölcsi útmutatóként kezelni egy olyan szövegmonstrumot, amely különböző időkben keletkezett, különböző ismeretlen írástudók által, s vérgőzös, néhol ízléstelen, valamint barbár legendákból lett összefércelve.Dawkins végül a tudomány mellett foglal állást és azt állítja, a valóság van olyan izgalmas és szép, mint bármely isteninek vélt csoda. Miközben ebbéli meggyőződését érvényre juttatja, leszámol egy sor téveszmével és ostobasággal, ugyanakkor a legnagyobb elismeréssel beszél az emberi fantázia és a művészet birodalmáról, csak éppen nem egy isteni szikra, hanem az emberi agy magasfokú képességeinek tulajdonítja. Mindössze egyetlen ellenvetésem volna gondolati építményével szemben. Nem  vagyok egészen meggyőződve róla, hogy ami ma szimpla vallási transzcendencia, mondjuk a túlvilági létezés illúziója, az holnap esetleg nem válhat tudományos igazsággá. Arról viszont sikerült meggyőznie, hogy a vallásfelekezetek egoista és gyilkos Istene kimondottan káros az emberi fajra nézve. Novics János (boltvezető)

Remek könyv arról, hogy tulajdonképpen hogyan is alakult ki az istenbe vetett hit, miért nem valóságos ez az emberi kitaláció, és milyen hamis tévképzeteket adott oly sokáig világunkról, életünkről.

Számomra a könyv egyáltalán nem okozott csalódást, ellenkezőleg! Eddig mérsékelt ateista voltam, de Dawkins szilárd érvei és a felhozott bizonyítékok megerősítették azt a meggyőződésemet, hogy minden vallás csupán az emberi hajlam következménye. Az előttem véleményt formálóval nem értek egyet: a könyv megalapozott és kielégítő választ ad a felhozott kérdésekre: pl. szerinte a vallás kialakulásában és fennmaradásában fontos szerepet játszhatott az az evolúciós előnyt jelentő emberi hajlam, hogy gyermekként megalapozott érvek nélkül is hiszük a bölcs felnőtteknek, és sajnos ettől felnőttként sem tudunk szabadulni, sok mindent elhiszünk a magasztos hangnemben felszólaló vallási vezetőknek is. ( Lásd: A vallás, mint valami másnak a mellékterméke c. fejezet ) Ez megmagyarázza, miért ragaszkodunk annyira a hithez. És ebből következik is "redbaron" hozzászóló másik kérdésére a válasz: amíg az agyunk úgy fejlődik, hogy hajlamos erre a téves működésre, hogy azt is elhiszi, amit nem kellene, még felnőtt állapotban is, addig vallás is lesz, ezzel együtt terrorizmus, lelki terrorismus, fölösleges bűntudat, és a vallás többi "áldásai"... Sajnos..

A könyv egyértelmű csalódás az ateista olvasó számára - gondolom a hívők már az első néhány sor (oldal, fejezet - ki-ki vérmérséklete szerint) után úgyis leteszik. A bevezetés valóban cinikusan szellemes érvelése (miért kell a tudománynak isten(ek) létezésével foglalkoznia annak ellenére, hogy semmi szükség rájuk) után Dawkins adós marad a felvetett kérdésekre adandó válaszokkal. A mai tudományos gondolkodás eszköztárával Aquinoi Szt Tamás, vagy Canterbury Anselmus istenérveit cáfolni (arról nem is beszélve, hogy - bár ezt nyilván Dawkins nem tudja - annak idején ezt az úttörőben már kötelező őrsi foglalkozásként letudtuk) körülbelül akkora mutatvány, mint a flogiszton-elméletet fikázni. Egy evolúció-biológusnak arra a kérdésre kellene választ adnia (vagy a válaszadást megkísérelnie), hogy a vallás, mint a természetes kiválasztódás hatása alatt álló "mém", miért bizonyult sikeresnek az idők folyamán (hogy miért alakult ki, ez talán pontosan ebben a gondolatmenetben nem igazán fontos, tekintsük egy gondolati mutációnak). Vajon miért van szüksége az emberi agynak erre a téveszmére és miért ragaszkodik olyan erősen hozzá? Merre tart a vallás(ok) evolúciója? Képes-e az ateizmus, mint rivális "mém" kiszorítani az istenhit(ek)et, szelekciós előnyre szert tenni, és ha igen, miért nem? Talán Dawkins következő könyvéből - ahol talán kevesebb oldalt szentel a katolicizmus elleni kereszteshadjáratnak - mindez kiderül...

Az egyszerű cím tükröz mindent, elgondolkodtató a könyv, de az olvassa akit tényleg érdekel! Mert lehet h. egy idő után elveszti a fonalat...

Richard Dawkins újabb mesterműve! Kötelező olvasmánnyá tenném a biológia oktatásban!!

Hatalmas! Nekem volt szerencsém eredetiben olvasni, a legjobb evolúció témájú könyv mostanában, igen átfogó, a fajképződéstől kezdve a szexuális szelekción át a molekuláris biológiáig mindent tárgyal, aminek valami köze van az evolúcióhoz. Bár a magyar kiadás árát kicsit sokallom, de megéri! Tele van szines fényképpel és illusztrációkkal.

Lenyűgöző könyv, Richard dawkins megint hozzá méltót alkotott.Ajánlom mindenkinek akit valójában érdekel az evolúció!!

Dawkins lenyűgöző írása az evolúcióról.Ajánlom mindenki figyelmébe akit érdekel a téma, különösen a természetes szelekció!

Dawkins válogatott írásaiban is remek olvasmány!

Izgalmas könyv, de ugyanakkor nem könnyű olvasmány. A szerző számbaveszi az darwini evolúció-elmélet összes riválisát és bemutatja, hogy valójában nincs is reális alternatívája a neo-darwinizmusnak. Dawkins szinte minden, az evolúcióval kapcsolatos félreértést eloszlat. Külön fejezetet szentel a szaggatott fejlődés nevü elmélet kritikájának. A denevérek tájékozódási képességeit és az élet eredetével kapcsolatos kérdéseket részletesen ismertető fejezetek kifejezetten érdekesek voltak. Dawkins a szokásos stílusában, logikus érvelésével próbálja megygőzni az olvasót az igazáról. A könyvet azoknak ajánlom, akik szeretnék megdolgoztatni az elméjüket!

Nagyon szeretem Dawkins írásait, ez is közéjük tartozik.