M. Nagy Miklós

A tatabányai könyvesboltban vásároltam meg ezt az életrajzi művet. Elképesztő és egyben hátborzongató a hasonlóság a mai Magyarország és Oroszország között!

Jó könyv, tetszett.

Sok az egyezés Mao-gal. Itt is a "szélhámosok és tolvajok" bandája uralkodik. Látszik, hogy milyen poklot szán az országnak ez a rezsim. Remek könyv.

Nagyon jó könyv, én ebookban olvasom. Ajánlom!

Egy nagyon fontos könyv ez, amiből rengeteg kérdésünkre választ kaphatunk. Csak ajánlani tudom.

Keménytáblás kiadásban biztosan megvettem volna!

Nem tetszett, egy végtelenül zavaros és rossz könyv, kár volt a kidobott pénzért.

A hosszú út lefelé után ez a második Nick Hornby könyv, amit olvastam, ezúttal sem csalódtam az íróban, igaz, az említett könyv humorosabb volt ennél. Korábban már láttam a regényből készült filmet, ami nagyrészt követi a könyv cselekményszálát, igaz, néhány részlet kimaradt belőle.

A beat nemzedék és a szabad amerikai életforma iránt kicsit is érdeklődőknek kötelező darab. Az irodalmi különlegességeket kedvelőknek kötelező darab. Mindenki másnak erősen ajánlott. :) Bekezdések nélküli írásmódjával, in medias res kezdésével és konkrét befejezés-nélküliségével remekül érzékelteti a folyamatosan Úton lévő fiatalok életvitelét, azt, hogy a folyamatosan Úton lévő Ember életében az "egyetlen változatlan az örökös változás", ugyanakkor a gyökerek nélküli kilátástalanságot is remekül tükrözi. Roppant vegyes az érdeklődésem olvasmányok terén, ez azonban műfajokon túli kedvencem.

Számomra Robinson Crusoe története nem egy gazdasági, erkölcsi vagy vallási illusztráció. Irreleváns, hogy a társunk egy házsártos vénember, vagy egy kulturálisan nem tolerálható kannibál... hogy magunkban vagy Istenben hiszünk. Hisz végül hazaért. Ez egy életeszme. Az élni akarás diadala! Ez volt az egyetlen olyan iskolai könyv, amit szerettem és azóta is nagy rajongója vagyok. Imádtam! Talán eddig ez az egyetlen olyan könyv, ahol nem érintett negatívan a vallás.

Igazán jó könyv. Első mit olvastam tőle. Nagyon megragadott minden szava mit leírt :)

Glukhovsky egy új oldala lenne ez a kötet? Számomra legfeljebb a forma más, Dmitry ugyanaz maradt. Lehet, hogy keserűek ezek a történetek, de egyszerre könnyedek, találóak és humorosak is ahogy a szerző a könyvbemutatón nyilatkozott, ha ma írná meg őket, dühösebbek lennének szívesen elolvasnám azt a verziót is. Furcsa és elég lehetetlen vállalkozás bármilyen kultúrát kívülről igazán megismerni, de ezekkel a novellákkal is azt hiszem sikerül legalább valamennyi bepillantást nyerni az orosz lelkületbe, illetve abba, hogy a szerző hogyan látja a mai Oroszország helyzetét. Fantasztikummal átszőtt írások ezek is, de ha be kellene sorolni, akkor egyértelműen a szépirodalom polcra helyezném egyáltalán nem bánnám, ha több hasonló jellegű írást olvashatnánk még tőle.

Ez most minden hibája ellenére elég kemény volt. Hibák: Eleinte zavaró a folyamatos előreutalgatás. Egy idő után megszoktam, de akkor sem tetszett. A hossza ellenére gyorsan olvasható, én mégis sok dolgot feleslegesnek éreztem benne. És azért mégis csak egy kislány szemszögéből látjuk, az meg szerintem felnőtt fejjel valahogy mindig elvesz egy kicsit (pláne ha egy ilyen realisztikus történetről van szó). De olyan szépen van megírva, olyan gyönyörű szóképeket használ, hogy egészen meglepődtem. A vége pedig tényleg nagyon fájt, hiába utalgatott (idegesítően) előre az elbeszélő.

A film szenzációs, érdemes elolvasni az alapjául szolgáló könyvet is. Könnyű nyelvezetű, mégis elgondolkodtató férfiregény a kapcsolatokról, szerelemről, a változásról.

Pelevinben van valami félreérthetetlenül orosz, ami összeköti őt Dosztojevszkijjel vagy Tolsztojjal - de hogy mi ez a valami, azon jó sokáig el lehet tépelődni. Ami bizonyos, hogy a pelevini világok abszurd, féktelenül vicces és tiszteletlen építmények, amelyekből egy tégla sem hiányzik. Úgy képes vérkomolyan filozofálni, hogy közben nem mulasztja el maró gúnyba fürdetni magát a filozófiát, és ez a (talán még Szorokinra jellemző) képessége okozza, hogy szürreális művei egyszerre mulatságosak és rémisztőek. A "T" története annyira elképesztő, hogy szinte leírni sem érdemes: egy James Bond-ra hajazó Tolsztoj gróf menekül benne üldözői elől, amíg ki nem deríti, hogy ő csupán egy profi reklámszakemberek által modernizált történet főhőse, mindezt pedig maga az alkotói gárda egy lecsúszott tagja osztja meg vele egy rejtélyes varázseszköz segítségével, amivel valóság és fikció között teleportálgat... a kérdés persze az, hogy Tolsztoj erősebb, avagy az alkotó? Csodás szórakozás a könyv. P.

Nagyon-nagyon nagy kedvencem ez a könyv. Hihetetlenül jó, le se tudtam tenni. Bárkivel bármelyik országban beszéltem róla, mindenkinek nagyon tetszett. Sőt nem is találkoztam még olyannal akinek, ne tetszett volna. Mindenkinek csak ajánlani tudom. :)

Excsajok, zene minden mennyiségben és sok "rizsa". Meglepő módon itt egy férfi lelkizik a szakításról. Hornby mindezt laza stílusban adja elő.

Fantasztikus könyv, minden betűjét élveztem. Teljesen más, új szemszögből mutatja meg a II. világháború éveit. Nagyon megható történet a szeretetről és a kitartásról, a reményről.

Megható, tanulságos, csodálatosan megírt történet. Emberekről, helyzetekről, a szavak hatalmáról. Nem is emlékszem mikor volt rám könyv ekkora hatással. Amíg olvastam, minden este Liesellel álmodtam.

nagyon jó könyv, különösen, hogy az elbeszélő személye és történetmesélése teljesen eltér az átlagostól. az utolsó mondat pedig annyira ütős, hogy önmagában azért megéri végigolvasni a könyvet, az az egyetlen mondat elkísér és később is eszedbe fog jutni.

nah nekem aztmondták h ez tecceni fog...elmondanám hogy minden könyvnél amit kiolvastam ezt mondták...én utálok olvasni és ezt is ugy kezdtem el hogy kötelező...egy biztos...velem az olvasást nem lehet megszerettettni

nekem nagyon tetszett az egész. anyós kapott belőle egy példányt karácsonyra:D

Nálam eddig eléggé pedagógiai hatású, ha értitek mire gondolok. Többnyire ezt az óvszeres-tizenhatévesen szülést hangsúlyozza.

Fantasztikus! Egy élmény olvasni. A hangulata beszippantja az olvasót, és még azt is örömmel nyugtázzuk, hogy szinte az érthetetlenség határát súrolja.

szerintem elég rossz a könyv

Élég érdekes én szeretem

Nagy hatással volt rám,elgondolkodtatott.Az Amerikai Psycho méltó "utódja" ez a mű,sőt,talán már túl is szárnyalta azt!Ha valaki elkezdte olvasni B.E.E. műveit,ezt semmiképp se hagyja ki!

Mélyen a lélekre ható, ezért felkavaró, érzelmekben gazdag önéletrajzi thriller dráma, amely a Patrick Bateman-féle cselekményszáltól dobódik fel. Leginkább az teszi izgalmassá, de a drámai érzelgős részek is nagyon élvezetesek. Első sorban az őszintesége és a valószerűsége miatt tetszett, de az Amerikai Psycho utánérzet is nagyon nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy ilyen jó könyv lett. Valamint itt is alapvető fontosságú az egyes szám első személyben mesélő stílus, ami a lehető legjobban kihozza a drámai hangulatot és kihangsúlyozza a főhős saját életének rendbehozatalára irányuló törekvő küzdelmét. Mindenkinek ajánlom!

Senki nem érti a másikat. Senki nem is akarja megérteni a másikat. Ebből keletkeznek aztán a tragédiák. Nem csak a regényvilágban. Körülöttünk is. Félelmetesen jó könyv!

Ha pedagógus lennék, ez kötelező olvasmány lenne, majd mikor már mindenki elolvasta, megkérdezném, ki ismert magára, és aki nem teszi fel a kezét tutti azzal szívóznék utána

Első találkozásom Hornbyval. Nekem nem tetszett annyira, viszont valami mégiscsak van benne, hogy azóta minden könyvét elolvastam. /szerintem /eddig/ az egy fiúról a legjobb/

Nagyon tetszett! Komolyan tudom mindenki figyelmébe ajánlani!

Ez volt az a könyv ami megszerettette velem az olvasást :)...lehet hogy vannak unalmasabb részek is benne de összességében nagyon jó kis klasszikus. Én nagyon szeretem.

Egybemosódó, néhol zavaros, a vége pedig nekem csalódást okozott.

Remek könyv. Pontos képet ad az újgazdag fiatalok életéről: a semmitevésről, az állandó bulikról, az egymásba bonyolódó kapcsolatokról. Abszolút reális.Sajnos tényleg vannak, akik ilyen céltalanul élnek - csak bele a világba.

Műremek. Ilyen magas esztétikai szinten még senki sem ábrázolta a fikció és valóság összemosódásának következményeit az emberi (alkotói) lélekre.

Én nem ilyenre számítottam. Az alakok elmosódottak, semmiféle leírást nem ad a szereplőkről. Mintegy árnyékként mozognak benne az emberek. Mindenkit csaknem a nevéről ismerjük. A főszereplő, Clay szemszögéből látjuk a történetet. aki annyira üres mint.. pff borzalmasan üres. A könyv háromnegyedéig semmiféle érzést nem tudott belőlem kiváltani. Mivel a narrátor szavai is annyira, de annyra érzelemmentesek, egyhangúak, hogy olvasás közben az életet is eluntam. De ha jobban belegondolunk ezt is lehet várni. Hiszen a könyv éppen az ilyen sivár érzelemmentes életet, lelkületet mutatja be. S ha ezt át akarjuk érezni akkor lehet, hogy ezzel sikerül. A könyv végén azonban már felkavaró, de csak egészen a végén. Előtte sivár, akár a főszereplő és a világ

Lebilincselő és izgalmas...

Én kiakadtam rajta, lehet, hogy maníros, de azért betalált

Az irodalmi minimalizmus legnagyobb alakjának legnagyobb művével van dolgunk. Egy páratlan mestermű,ami mind nyelvezetével mind cselekményszövésével és mind jellemábrázolásával helyet követel magának a világirodalom legnagyobbjai között.Nagy szavak ezek,de nem sajnálom ettől a könyvtől.Victor Ward,a főhős hihetetlen archetípus, a történet pedig egyetemes. Igazi értékeire 20 év múlva vagy talán még később fogunk rájönni.

Zseniális megoldásokkal találkoztam BEE legújabb regényében, végre, valami előremutatóbbat is tudott alkotni drága írónk. Sok elemet átvett régebbi műveiből is, de végre eszközeit arra használja, hogy a ma családjairól is értékítéletet alkosson, amit eddig nem tett meg., Figyelemre máltó például a Hamlet-párhuzam, ami végigfut a regényen, és újraértelmezi azt.

Aki ezt a könyvet megveszi,nem csinál rossz vásárt.Amit a hátuljára írtak,hogy Ellis húszéves volt,amikor ezt könyvet megírta,hát ezt egyszerűen nem tudom elhinni.Hihetetlen, hogy milyen zseniális érzékkel ír ez a pali,pedig eddig azt hittem,hogy Salinger a csúcsok csúcsa.De azt kell mondanom,hogy ez a regény van olyan jó,mint a Zabhegyező!

A valaha szenvtelen minimalizmusával arató BEE ezúttal stilizál. Ráadásul még cselekmény is van (ami szintén nagy kár). Ilyen a "Segítség apa lettem!" Stephen King utánérzés modorban. Persze leszámítva Ellis újkeletű szirupos szentimentalizmusát ami borzasztó és hamis. A naturalisztikus pornóhorror is igen hiányzik. Viszont továbbra is sok celeb-név forog teljesen indokolatlanul. Néha viszont, ha kisüt a nap (a Glamoráma után nem meglepően ismét erős) Godard hatások érezhetőek. Ezek jók, a Godard filmekben.

Nirvana 4 ever

Ez szofisztikált posztkonceptualizmus.

nagyon jó könyv! nekem ez a kedvencem!

Nekem Unalmasnak tunt. Dog unalmasnak

Amikor megjenent a könyv, még aznap megvettem. Délután egy zsúfolt könyvesboltban találtam rá, ahol már kupacokban hevert, a neki szánt polcon. És hosszú várakozás után ott volt a kezemben az a könyv, amit Sting írt. Lehetne-e annál hitelesebb egy önéletrajzi könyv, mint amit személyesen, az az ember ír, akiről a könyv szól? A válasz egyételmű. Az olvasó, egy olyan élet alapjait ismerheti meg, akinek a gyerekkora a kemény munkáról, a szülei által soha ki nem mondott és mutatott érzelmekről és az otthontól való elmenekülésről szólt. Egy személyiség, akit nem nyomhattak el, mert az álmait, vágyait nem adta fel, keményen megküzdött azért, hogy az legyen, akinek ma látjuk őt. Egy egyszerű, hétköznapi ember, aki fantasztikus zenéket ír. Ruskó Mónika 2004.06.15.

Mire is elég a lelkesedés, ha az ember mélyről jön és igazán nem is ért ahhoz, amit csinál, de nagyon elszántan akarja, hogy ez az együttes működjön? Magyar szemmel furcsa könyv. Ráadásul én először a filmet láttam, talán csak azzal együtt igazán teljes ez a mű. De így önállóan is egy kis darab Írország, ahogy az a 80-as években kinézett. Végül is nincs is ez olyan messze tőlünk...

Az író nem adta lejebb, ismét fantasztikusat alkotott!

A cím csalóka. Annak ellenére, hogy a legendás grunge banda, a Nirvana neve szerepel benne, nagyon nagyon távol áll attól, hogy szó essék róla. Az író nyersen fogalmaz, szexualitástól sem ódzkodik, és igen keményen leír mindent, ami ezzel kapcsolatos. Egy ember tökéletes tönkremenetelét mutatja be a könyv. Szerintem 14 éves kor alatt ne nagyon olvassák, de a fölött sem ajánlatos, mert lélekrombolóan igénytelen könyv.

Joseph Heller a kedvenc íróm. Minden könyvét olvastam, sajnos hamar elfogyott és nagyon hiányzott még néhány. Nem okozott mindegyik műve ugyanolyan élményt, ez a legutóbbi, amit úgy ajánlanak, hogy az "idős Heller legjobb műve", valóban megállja a helyét hiszen az "idős Heller"-nek ez az egy könyve jelent meg. Véleményem szerint a könyv közel sem sikerült "helleresre", azért olvastam csak el, mert érdekelt Heller életútja, sajnos még az is eszembe jutott, hogy ezt talán már nem ő írta. Ettől függetlenül Heller számomra az abszurd amerikai irodalom legnagyobb alakja, máig a legjobb író most már csak Paul Auster után.

Istencsászár, nálam még az American Psychot is veri!!!!

Ez a konyv meleg! Kotelezo akkor is ha nem vagy topmodell :-)

Szerintem nagyon jo konyv! Humoros, oszinte. Magamra ismertem :)

Hihetetlenül jó! Ajánlom az "Egy fiúról" c. könyvét is!

Az író stílusában szólva, nagyon király ez a könyv..... Én speciel jót mulattam a könyvön.