Karin Slaughter

Én imádtam. Csak ajánlani tudom mindenkinek. :)

Amugy a tobbihez hasonloan szamomra ez is leteletetlen volt. A forditas/szerkesztes viszont nem nagyon tetszett (egy oldalon volt hogy a "Charlotte" nev tizszer szerepel)!

A szerző elöző regényeihez képest ez a könyv mindenképpen visszalépés. Zavaros történetvezetés,szereplők nevei hol felbukkannak,hol eltűnnek,majd teljesesen váratlanul ismét megjelennek.Én szerettem a korábbi Slaughter könyveket,de ez nem tetszett.

Mikor elkezdtem olvasni, nem nagyon tetszett a könyv, aztán a közepétől teljesen megváltozott a véleményem. Az első fele elég nyögve nyelősen indul és itt nem csak a történetről beszélek, hanem a fordítás borzasztó volt! Aztán a könyv második felében meg már szinte zabáltam az oldalakat. Sosem nézem meg, hogy ki fordította a könyvet, mert nem szokott érdekelni, viszont most kíváncsi voltam és rádöbbentem, hogy miért volt olyan más! Az első felét teljesen más fordította, mint a másodikat. Az első rész elég, hogy úgy mondjam primitívül van megfogalmazva és ezalatt a párbeszédekre és a felvezetésére gondolok. A második rész már totál más volt. Aki olvassa, az nyugodtan összehasonlíthatja, hogy mi az amiről beszélek. Én, aki szeretem az írónő műveit feltűnt ez a hiba és szerintem másoknak is ki fog tűnni, hogy itt mire utalok. A regény kicsit lassan indult be, és nem is kötött le annyira, mint az írónő eddigi regényi. Többre számítottam, amit nem kaptam meg, csak a vége felé, de ezek ellenére is aki szereti a szereplőket és a történetüket, az izgalmakat szerintem ezt se hagyja ki.

Mikor elkezdtem olvasni, nem nagyon tetszett a könyv, aztán a közepétől teljesen megváltozott a véleményem. Az első fele elég nyögve nyelősen indul és itt nem csak a történetről beszélek, hanem a fordítás borzasztó volt! Aztán a könyv második felében meg már szinte zabáltam az oldalakat. Sosem nézem meg, hogy ki fordította a könyvet, mert nem szokott érdekelni, viszont most kíváncsi voltam és rádöbbentem, hogy miért volt olyan más! Az első felét teljesen más fordította, mint a másodikat. Az első rész elég, hogy úgy mondjam primitívül van megfogalmazva és ezalatt a párbeszédekre és a felvezetésére gondolok. A második rész már totál más volt. Aki olvassa, az nyugodtan összehasonlíthatja, hogy mi az amiről beszélek. Én, aki szeretem az írónő műveit feltűnt ez a hiba és szerintem másoknak is ki fog tűnni, hogy itt mire utalok. A regény kicsit lassan indult be, és nem is kötött le annyira, mint az írónő eddigi regényi. Többre számítottam, amit nem kaptam meg, csak a vége felé, de ezek ellenére is aki szereti a szereplőket és a történetüket, az izgalmakat szerintem ezt se hagyja ki.

Karin Slaughter összes eddig megjelent könyvét olvastam, valamennyi kiváló, de nekem ez tetszett a legjobban. Izgalmas, érdekes és a vége szokás szerint megdöbbentő, mint valamennyi regényének. Viszont attól, hogy itt két szálon fut a történet, és a sztori egyik szála pörgős, az idegek pattanásig feszülnek, míg a másik lassan halad előre, egyszerűen képtelenség letenni.

Az írónőhöz méltóan ez is nagyon jól sikerült kisvárosi krimi. Jó volt, hogy két szálon futott a történet és a végén persze minden kiderült. Nem volt kiszámítható, én pl másra tippeltem a múltbéli gyilkosra. Imádtam ezt a könyvet is Slaughtertől, már várom mikor jön a következő rész. :)

Szerintem ez sokkal jobban sikerült, mint a Nadragulya. A történet elég megrázó, de mindamellyett nagyon jó.

Nekem nagyon tetszett. A karakterek is jól el voltak találva.

Itt a következő Slaughter-krimi,ami hozza az előző regények színvonalát.Pörgős ,szórakoztató,a több,mint 500 oldal senkit ne rettentsen el,ajánlom mindenkinek ezt is,meg a szerző korábbi könyveit.Érdemes sorban olvasni,mert vannak benne visszautalások...

Nekem nagyon tetszett a könyv. Nagyon jó krimi csak a végével volt egy kis bajom, mert az én példányom 432 oldalas így a legvége lemaradt :( Látszik, hogy nem kitépték hanem kimaradt :( Pedig érdekelt volna...ez elég idegesítő, hogy kihagyták

Nagyon nagyon jó könyv. Érdemes elolvasni az írónő összes művét!

A szerző előző könyvéhez hasonlatosan ez a krimi sem feszegeti a műfaji határokat,hacsak annyiban nem,hogy a témaválasztás egy kicsit merészebb.Én nem találtam lenyűgözőnek a könyvet,ellentétben a borítón szereplő Michael Connelly-vel.Fordulatoktól mentes sablonkrimi,akinek tetszett a Nadragulya,ezt is csípni fogja.

Vehetjük akár sorozatnak is,mert a Nadragulya után járunk 4 hónappal...Egyébként haladós,pörgös krimi,kicsit kiszámítható fordulatokkal.Én szerettem olvasni,és szórakoztatott is.Kíváncsian várom a többi Slaughter regényt./Ja,a Nadragulya is tetszett.../

Szerintem izgalmas, nagyon jó thriller!

Nekem nagyon tetszett.Megvettem az írónő Sebek című könyvét is, és abban sem csalódtam.Ajánlom mindenkinek.

Máté! 1) Nem! 2) abban nyilvánul meg, hogy 1 oldal történéshez 19 oldal lelki (véleményem szerint kissé képutató) évődést kapsz. Egyébként a téma nagyon jó lenne, de az állandó tipródás nemhogy megtöri a lendületet, de gyakorlatilag teret sem ad neki. A téma ugyan végig fenntartja az érdeklődést, de az izgalomból csak néhány csepp jut. :-(

Hello. Két kérdés: mivel még egyiket sem állt módomban olvasni sajnos, ebből fakadóan kérdezném, hogy 1) ez egy sorozat 2. része vagy nem? és 2)az érzékenysége miben nyilvánul meg? (ezt az utolsót mint kedvcsinló bónuszként kérdezem =D )

Nagyon yol megírt thriller. Olyannyira, hogy az olvasás alatt volt idő összerakni az egész történetet. Oly lassan adagolták az eseményeket, hogy összeállt a kép. Átlátható, ráérezhető, megérthető. Az olvasóban hamarabb leesett a tantusz, mint a regény főhőseinél.

Ha ez is olyan jó mint az előző, akkor azt hiszem nem fogok csalódni, és letehetetlen lesz ez is.

Izgalmas, kicsit nyomasztó a témája miatt, de nagyon érzékeny krimi. Élvezetes olvasni!

Erős közepes,szórakoztató krimi,fordulatok nélkül.Nekem nem volt annyira vérfagyasztó thriller.