Felix Salten

Ambíciójának mind ez nem volt elég, ezért a munkától ellopott időben írogatni kezdett, a hivatali robot unalmát írta meg versekben. Alkotásait álneveken publikálta, ezek egyike lett később írói álneve. Sokáig csak visszautasításban volt része, de 1902-ben megjelent Émile Zoláról írott nekrológja, így ott tudta hagyni eddigi állását. Majd egy másik nekrológja is ismert lett: 1910-ben Karl Lueger bécsi polgármester halála után antiszemita demagógnak nevezte a rendkívül népszerű kereszténydemokrata politikust. Salten egy színésznőt vett feleségül, akitől két gyermeke született. 1910-től kezdett regény- és drámaírással foglalkozni, könyveire méltán borul a feledés homálya. Kivéve az 1923-ban (majd "hivatalosan" 1926-ban) megjelent Bambit, amely Salten nevét mindörökre fenntartotta. Az ötletet egy, az Alpokban tett kirándulás adta, így megszületett a "Bambi, egy életrajz az erdőből". A történet egy őz életét ábrázolja (a Bambi név az olasz bambino - kisbaba kifejezésből ered), realisztikusan mutatva be a természet vadságát, különösen a vadászó ember kegyetlenségét. A Bambit sokféleképpen olvasták már. A könyvet 1928-ban fordították le angolra, és Thomas Mann, Walt Disney rajzfilmgyáros figyelmébe ajánlotta. Disney öt évig alakította saját képmására a regényt, a rajzfilm bemutatójára 1942-ben került sor. A szívszorító történet egyedül írójának nem hozott szerencsét: 1933-ban eladta a jogokat, így a rajzfilm óriási sikeréből semmi haszna sem származott. Igaz, tiltakoztak az osztrák vadászegylet tagjai is a vadászok negatív ábrázolása ellen... A szorgalmas Saltent 1925-ben az osztrák PEN klub elnökévé választották, a tisztséget 1934-ig viselte. Az élet azonban a múlt század harmincas éveiben, a nácizmus térhódítása nyomán Ausztriában is veszélyessé vált egy zsidó író számára. A Bambi a Harmadik Birodalomban 1936-ban tiltólistára került, írója két évvel később az Anschluss elől családostul Svájcba költözött, vagy inkább menekült. Itt 1939-ben megjelentette a Bambi folytatását Bambi gyermekei címmel. Felix Salten 1945. október 8-án halt meg Zürichben. Az egykor oly népszerű író haláláról Németországban csak négy évvel később, születésének nyolcvanadik évfordulóján emlékeztek meg.