Christiaan Barnard

Christiaan Neethling Barnard 1922. november 8-án született egy protestáns holland misszionárius leszármazottjaként a dél-afrikai Beaufort Westben. A fokvárosi orvostudományi egyetemen szerzett diplomát, majd az ottani Groote Schuur kórházban helyezkedett el. Az orvosi, szívsebészi pályára lépéshez jelentős lökést adott neki, hogy egyik testvére ötévesen meghalt szívbetegségben.
1956 és 1958 között az Egyesült Államokban, a Minnesotai Egyetemen specializálódott a szívsebészetre - itt végezte el élete első szívműtétjét is. 1958-ban visszatért a Groote Schuur kórházba, amelynek vezető mellkas- és szívsebésze lett.
Dél-Afrikában ő vezette be a nyitott szívműtétet, új típusú szívbillentyűket tervezett, és 1964-ben kiterjedt szívátültetési kísérletsorozatot indított el kutyákon.
Christiaan Barnard, aki 1968-tól 1983-ig a Fokvárosi Egyetem kardiológus professzoraként tevékenykedett, s híres volt aprólékosan pontos technikájáról, 1983-ig operálta betegeit. (1974-ben ő hajtotta végre az első kettős szívátültetést is.) Sebészi beavatkozásainak a kezeit megtámadó ízületi gyulladás vetett végett, ám életkedve és energiája ezt követően sem lankadt. Klinikát vezetett Görögországban, tudományos munkát végzett Oklahomában, s orvosi kutatómunkáját az öregedés problémáinak tanulmányozásával folytatta. Mindeközben homárt tenyésztett és farmerkedett, a vendéglátóiparból ínyenc éttermek tulajdonosaként vette ki részét, sőt 1996-ban A donor című regényével sci-fi íróként is bemutatkozott.

Christiaan Barnard azt jósolta, hogy a tudomány egy napon majd mesterségesen fog növeszteni "személyre szabott" emberi szívet, olyan biotechnológiai eljárások segítségével, amelyek éppen ma vannak kialakulóban.