Charlotte Brontë

Sem a Villette-t, sem a Jane Eyre-t nem szárnyalja túl. Még csak meg sem közelíti. Az eleje nehézkesen indult számomra és a segédlelkészek szerepe máig rejtély előttem. A címet illetőleg: Személy szerint nem tudtam azonosulni Shirleyvel, inkább sikerült Caroline Helstonnal. Ennyi erővel a könyv címe lehetne Caroline is. Itt nem csak ezzel érvelnék, de most több dolgot nem hozok fel. A végkifejlet nekem már a könyv felénél világos volt, nem is számítottam másra. Az akkori társadalmat és szokásokat újfent remekül bemutatja, viszont a szereplők jelleme véleményem szerint nem volt annyira kidolgozott, mint az írónő fentebb említett regényeiben. A végén a kifejletet gyorsnak éreztem; Amennyit húzódott a két unokatestvér szerelme, olyan hirtelen lett az olvasó beavatottja, hogy minden boldogan sikerült. Mindenesetre nem olvastam unalommal, eléggé lebilincselő olvasmány, ha az ember nem vágyik semmi izgalmas dologra.

Jane Eyre is the best novel by an English writer Charlotte Brontë Ive ever read. An excellent story of a woman's inquiry for freedom and love. Jane Eyre is partly autobiographical, and Charlotte Brontë filled it with social criticism and ominous Gothic elements. Jane Eyre is the story of an honest, plain-featured, intelligent, and passionate English orphan. Jane is reviled by her aunt and her cousin. Then she attends to a harsh charity school in Lowood. Jane grows up both physically and mentally at Lowood and becomes a teacher at her age of eighteen. Jane meets Mr Rochester and quickly they fall in love with each other. However, he has a terrible and dark secret I think everybody should read this book at least once.

Szerintem minden idők legszebb, legmélyebb, legmegrendítőbb szerelmi története. 15 évesen olvastam először, már akkor beleszerettem a könyvbe és persze Rochesterbe is, emlékszem nagyon szerettem volna ha megfilmesítik. Azóta láttam az összes filmváltozatot, egyik sem volt szerintem még csak köszönő viszonyban sem a könyvvel, míg a You tube-on rá nem akadtam a BBC 1983-as változatára Timothy Daltonnal aki életre keltette Rochestert. A filmben a párbeszédek szóról-szóra úgy hangzanak el mint ahogy a könyvben , mindez tetézve Timothy fantasztikus hangjával. Timothy Dalton tiszteletet parancsoló,magabiztos,tekintélye van, rendelkezik v-mi egyéni varázzsal, és kitűnően játsza a félelmetes, szigorú, sötét, arrogáns melankolikus Thornfiels Hall urát.. Ő az egyetlen színész aki képes volt visszaadni Rochester keménységét, szinte sértő szemtelenségét, kedvetlenségét,melankóliáját, hangulat változásait, magányosságát,arisztokratikus modorát mint ahogy a humoros oldalát, gyengédségét és a mély, őrjítő szerelmét Jane iránt. Még Rochester messzemenő és komplikált gondolatai is abszolút természetesnek és igaznak hatnak az ő előadásában. Véleményem szerint a tűz utáni részt, amikor megfogja Jane kezét és nem akarja elengedni ő tölti meg élettel. Szinte parázslik körülöttük a levegő, én legalább is lélegzet visszafogva néztem és szinte sajnáltam, hogy nem ölelte magához. Az elmaradt esküvő után szinte fájdalmasan élethűen adja vissza Rochester gyötrődését, kínját, szívszorító kétségbeesését amikor rájön hogy Jane elakarja hagyni őt és azt a mindent elsöprő, őrjöngő, már-már őrület határán lévő erőfeszítését, hogy visszatartsa. Én úgy éreztem és azóta akárhányszor megnézem a filmet újra és újra, hogy Rochester kisétált a könyv lapjairól és életre kelt Timothy Daltonban. Ma már nem tudom úgy olvasni a könyvet, hogy ne az ő hangját hallanám a párbeszédeknél, vagy ne ő testesítené meg Rochestert .

a klasszikusok klasszikusa:) Láttam filmen is, most angolul olvasom. Ebben a korban még tudtak megható történeteket írni, igaz szívű emberekről. A terjedelme elég hosszú, de megéri !

Ez a könyv volt először a kezembe, amit elolvastam kb. 12-13 éves koromban. Azóta nem telik el olyan év, hogy ne olvasnám újra, ez a könyv nagyon sokat formálta a személyiségemet.. Most 16 éves vagyok, és imádom az irodalmi könyveket, és kijelenthetem, hogy ezt a Jane Eyre-nek köszönhetem!

A könyv vegyes érzéseket váltott ki belőlem. A Bronte-regényekhez képest számomra ez meglepően és kissé nehezen indult. A segédlelkészek szerepét (leszámítva részletes jellemrajzukat) a könyv befejezését követően sem tudom igazán hova tenni, semmi - a cselekmény szempontjából - fontos és érdemleges dolgot nem tettek vagy mondtak. A könyv első felében a leányregényekhez képest igen részletesen mutatja be a történelmi hátteret és a főszereplőkre gyakorolt hatásait, a második felében viszont leányregényre, ahol a szerelem vélt vagy valós viszonzatlanságának fájdalmát átélő női főszereplő és a címszereplő közötti vérmérséklet különbözősége a fő téma. Minden esemény ellenére is sejthető a végkifejlet... A könyvről alapjában véve elmondható, hogy egy sok tekintetben szokatlan, mégis élvezhető és hasznos gondolatokkal, bölcsességekkel teli olvasmány.

Nem tudok angolul, de a magyar szöveg szinte élvezhetetlen. Magyartalan, összefüggéstelen, gyakran használ nem odaillő kifejezéseket, és kideríthetetlen a történet lényege.

A legjobb könyv, amit valaha olvastam. Akárhányszor elolvasom, mindig ugyanolyan lelkesedéssel, ugyanolyan érdeklődéssel olvasom. Imádom az ilyen könyveket, de szerintem tagadhatatlanul ez a legjobb az összes szépirodalmi mű között. Meg merem kockáztatni, hogy még a Büszkeség és Balítéletnél is jobb... :))

Nagyon jo ez a kony es meghatptt!Minden benne van ami csak kell,es ahogy beleneztem nem tudtam letenni.Nagyon Tanulsagos!

Aki szereti ezt a könyvet, s tud angolul, mindenképpen olvassa el eredeti nyelven. Szépek a magyar fordítások, de az eredeti változat sokkal többet ad, mint a fordítás.

A Jane Eyre remekmű. Sokszor kiolvastam, de azóta sem tudom letenni. Az egyik legszebb és legmeghatóbb történet. Nem csoda, hogy az első - természetesen angliai - kiadása óta eltelt 160 év alatt népszerűsége nem csökkent. A mű a ragaszkodás és a kitartás példáját állítja mindenki elé. Olyan értékeket vonultat fel, amelyek eltűnőben vannak. Noha az írónő a korabeli angol társadalmat, s annak merev konvencióit kritizálja, a mű mégis halhatatlan és időtálló.

A Jane Eyre a tökéletes regény. Lehetetlen letenni, s utána lehetetlen elszakadni tőle. Bámulatos szimmetria és fokozatosság jellemzi. Lenyűgöző, ahogy lépésről lépésre kibontakozik a föszereplők jelleme. Ez egy gyönyörű, megható, keserédes történet. Egy igazi remekmű. Sokadszor olvasva is ugyanazt a fantasztikus élményt nyújtja.

A Jane Eyre a tökéletes regény. Lehetetlen letenni, s utána lehetetlen elszakadni tőle. Bámulatos szimmetria és fokozatosság jellemzi. Lenyűgöző, ahogy lépésről lépésre kibontakozik a föszereplők jelleme. Ez egy gyönyörű, megható, keserédes történet. Egy igazi remekmű. Sokadszor olvasva is ugyanazt a fantasztikus élményt nyújtja.

az egyik kedvenc könyvem! mindenkinek ajánlom:)) nagyon jó:)

A Jane Eyre nagyon tetszett, az egyik kedvenc könyvem. A Villette is jó volt. Ezeket mindenkinek ajánlom. Az Üvöltő szelek nekem egyáltalán nem tetszett.Nem tudtam beleélni magam.A film sokkal jobb volt.llyet még soha nem mondtam...

Bronte nővérek regényei mindig elvarázsoltak. Mindenkinek tiszta szívből ajánlom! Az Üvöltő szelek c. könyv oly megrázó, hogy mindenki készüljön fel arra, hogy erős idegzet kell végigolvasásához, de megéri.

Nagyon tetszett mind a három regény

Én a Jane Eyre-t még évekkel ezelőtt olvastam, magával ragadó regény.

Nekem nagyon tetszett!!! Az egyik kedvenc könyvem lett. Ajánlom minden irodalomkedvelőnek.

A könyv tartalma nem rossz, mindenki élvezetesnek fogja tartani aki jobban kedveli a szereplők belsejében lejátszódó történeteket a mozgalmasabb cselekményeknél. A könyv helyesírása azonban borzalmas.

Azért is tetszett a regény, mert átlagos emberekről szólt...és nem gazdag, sikeres, és bombakinézetű férfiakról, és nőkről...Olvasmányos, és szórakoztató regény! Legjobban Mr. Hunsden személye ragadott meg!

Nagy kedvencem :) ...sírós, magávalragadó, imádnivaló...

Nagyon szép könyv, már többször is elolvastam. Mindenkinek tudom ajánlani.

Egyszerűen nagyszerű!!!

A könyv tartalma isteni, a helyesírás méltatlanul pocsék.

Nagyon-nagyon jó ez a könyv! Érzelem, szeretet, kaland, minden ami kell megvan benne! Ajánlom!

Bár még csak a közepénél tartok, de máris lenyűgözött... Charlotte Brontë egyszerűen elmondhatatlanul gyönyörűen tud írni... Le a kalappal! A helyszín, az emberi lélek ábrázolása, a lelki vívódás, a könny, a keserűség, ám ugyanakkor az öröm és a megkönnyebbülés: Olyan könyv ez, mely méltán vált saját korában világhírűvé. Mind a három Brontë nővér írt, de egyik sem tudott ennyi átéléssel, szenvedéllyel, tiszta szívvel írni! Csodálatos! Ajánlom mindenkinek... És már alig várom, hogy a végére érjek!

A Julia untatott és nem is volt teljesen világos, de a Caroline Vernon nagyszerű. Az egész cselekmény jól van felépítve és nagyon tetszett a vége.

Nagyon jó a hangulata, bár néhol dagályos. Viszont csodásan van megírva és hihetetlennek tartom, hogy valaki ennyit tud írni és ilyen minőségben a semmiről. Tetszett, hogy Lucy hidegsége kicsit felolvadt és megtanult szeretni. Plussz zseniális karakternek tartom Paul urat. Már miatta is érdemes elolvasni.

Nagyon szeretem ezt a könyvet. Annyira izgalmas, egyszerűen nem lehet letenni. Az igényes stílus pedig csak hab a tortán.

Egyik kedvencem. Életem egy, és eddigi legkomolyabb válsághelyzetében olvastam először. Nagyon sok bölcs, segítő, sőt irányadó gondolatot találtam benne. Mostanra "csak" titkos "mentőangyalomként" tartom számon, amit főleg komolyabban lehangolt, elkeseredettebb pillanataimban veszek elő. Én így vagyok vele. Csak köszönhetem Charlotte Brontë-nak, hogy megírta. Úgyhogy: "köszönöm" - talán így is eljut hozzá.

Nagyon tetszett állítólag filmet is készítettek belőle.

Sok mai ember tanulhatna J.E.-től. Van, amikor jobb elfogadni sorsunkat. Nem kell mindig késsel és puskával rohangálni, nem kell feleslegesen megsérteni mindenkit, ha valamit el szeretnénk érni. A (jóértelemben vett) nagylelkűség és igazságosság többet ér. Ja! És ki e felejtsem a kötelességtudatot is sorból. Ehhez a Wildfell asszonya-t ajánlom, szintén Bronte-tól. Lenyűgöző!

Kamaszlány koromban olvastam először, és azóta még vagy tízszer. Egyszerűen imádom. S kedves olvasótárs, szerintem kell hozzá az a 20 % kicsit valószerűtlennek tetsző rész is. Azért (is) olvasunk regényeket, mert a történet, ami elénk tárul, nem mindennapi.

Imádtam olvasni ezt a könyvet. Egy felesleges (unalmas) sora sincs, a történet bár nem a legvidámabb, mégis kedves, sokat mond az önzetlenségről és a saját erőből való talpon maradásról. Ez a könyv úgy jó, ahogy van - lélekedző, jó irányba - szerintem.

A könyv 80%-ban nagyon tetszet, de 20% sajna nagyon kilóg a sorból. Késöbb, a könyv elolvasása után tudtam meg, hogy a nekem tetsző 80% életrajzi ihletésű volt, így azért volt olyan hiteles leírás. A legnagyobb hibájának a véletlenek valószínütlen sorozatátban látom. Ez túlságossan valószínütlené teszi aművet. Na de az a bizonyos 80%(!), ami felülmúlhatatlan élményt nyújt és igazán érdemessé teszi, hogy elolvassuk ezt a könyvet. :)

Nekem nagyon tetszik ez a könyv!Nem is tudom,hogy jutott a kezeim közé,csak arra emlékszem,hogy még a nyári szünet előtt vittem a suliba,és ott olvastam unalmas perceimben.Nagyon szép történet!!Én nagyon szeretem:)