Tasnádi Edit

Sok negatív kritikát lehet olvasni erről a műről könyves blogokon. Véleményem szerint azonban nem a könyvben, hanem az olvasóban van a "hiba", ha nem tetszik neki a regény, mert a török irodalomnak van egy sajátos, merengősen filozofálós, világfájdalommal telített stílusa, amelynek előzetes ismerete nélkül bizony csalódás érheti az olvasót. Olvastam törökül jó pár novellát, a kedvenc török íróm, Orhan Pamuk összes művét is ideértve, tehát a török irodalmi stílusból felvértezve álltam neki ennek a könyvnek, úgyhogy én nem csalódtam, nekem nagyon tetszett ez a regény. :)

Terjedelmében szerény, de tartalmilag annál gazdagabb ez a kis kötet, gyönyörű illusztrációival, a szívhez szóló történetével. Minden szülőnek ajánljuk, olvassa együtt gyermekével a Madárijesztő történetét. Biztosan tetszeni fog, mint ahogyan minket is megszólított ez a kedves mese.

Macskabarátként kezdtem bele ebbe a könyvbe és a humora, a leírás könnyedsége azonnal magával ragadott. Az igazi meglepetést aztán az jelentette, ahogy a berlini fal leomlása, a bebörtönzések, kínzások, az emigráció, majd a visszatérés mind egy független, szabad szellemű, de gazdáit szerető macskatársaság szemüvegén át olvasható. A szaglevelekkel kommunikáló állatok ugyanolyan problémákkal néznek szembe, mint a házuk lakói. Menjenek vagy maradjanak? Lehet-e hűnek maradni azokhoz az elvekhez, amiket a világ hirtelen elutasít. Miért tesz fel az ember olyan kérdéseket, amire végül ő maga sem tudja megadni a válasz? Hamlet töprengései egy hitet, hazát váltó társadalomban. Kézbe illő kis kötet, szellemet, lelket tornáztató szöveg.

A Hó után igazi csemegének bizonyult számomra, az olvasás is könnyebben ment. Igazi Pamuk rajongóknak való, az iszlám világot tökéletesen ábrázoló, és emellett a lélek rejtelmeit, a visszaemlékezés sötét bugyrait feltáró regény. Élvezetes történet, a szerző életműsorozatának egy újabb gyöngyszeme, ezt figyelembe véve kell olvasni is.:)

Én még ilyet könyvről nem írtam, de borzasztóan idegesített, untatott, mégsem tudtam letenni, sőt, még egyszer elolvastam. Eszméletlen, ahogyan Pamuk írni tud.

Nekem is tetszett, engem is emlékeztet Eco-ra. Ez az első és eddig egyetlen Pamuk könyv, amit olvastam, de biztos nem az utolsó. Érdekes sztori, sosem olvastam még történelmi Törökországban játszódó művet. Elég sok a filozofálás, ez érdekes rálátást ad a korabeli iszlám gondolkodásmódra, bár néha kicsit nehézzé is teszi az olvasmányt. Mindenesetre nagyon jó.

Ez egy nagyon jó könyve Pamuknak. Érdekes az adott kor leírása, bemutatása, maga a történet pedig magával ragadó. Én szeretem Pamuk stílusát is, idáig ez a könyve tetszett a legjobban.

Elnézést, talán balga kérdés, de tekintve, hogy sajnos még nem olvastam egyetlen Orhan Pamuk könyvet, kérem nézzétek el: a könyvei között van vmi úgy mond sorrend, mintha egy sorozatról beszélnénk? Előre is köszönöm

Ezt az egy könyvét olvastam Orhan Pamuknak. Sokan azt írják róla, hogy nehezen olvashatóak a művei, szenvedve, lassan lehet olvasni őket. Nekem ez a regénye tetszett. Szórakoztató, izgalmas, könnyen olvasható. Csatlakoznék az előttem szólóhoz. Különleges nyomozás részesei lehetünk 1591 telén Isztambulban. Kelet és Nyugat találkozása.

A könyv különleges világba, különleges módon vezet el bennünket. Akinek tetszett Umberto Eco A rózsa neve című regénye, ezt is élvezni fogja.