Ha visszahozza a szél

A török író novelláinak főszereplője az idő. Az idő, amelyben megélünk vagy nem élünk meg bizonyos dogokat; az idő, amely olyan észrevétlenül formál és alakít, ahogy a szél csiszolja a piramisok évezredes köveit; az idő, amelyben éppen úgy van nyereségünk, mint ahogy vannak veszteségeink. Küzdünk - többnyire szánalmasan és hiábavalóan -, hogy a múltra vonatkozó ábrándjainkat újraéljük a jelenben. Akárha réges-régi idők szelét éreznénk e novellákban, ez a szél azonban mai emberi sorsok tájait járja. Születhet bármely korban az emberfia, életét az idő korlátok közé szorítja, ám életének hordaléka a nála sokkal régebbi végtelenség folyamába keveredik. Mindazok, akik az író novelláiból kihallják az idő hangjait, vitorlát bonthatnak saját életük új távlatai felé...