Tanulságok és reménységek

Az olvasó bizonyára megbocsátja, hogy ezekben az érzékeny időkben eltértem könyvem eredeti programjától. A kérdésekről, amire felelni akartam, munka közben, önmagamnak is kiderült, hogy nem értek meg a nyilvános válaszadásra. Céljaimat: bizonyos fogalmak tisztázásét, némely félreértések és tévedések rektifikálásáét, a bírálatét és a polémiát, fel kellett adnom - és bizonyára helyesebb is, hogy elkerültem, amit minden valószínüség szerint higgadtságra és tárgyilagosságra törekvésem ellenére sem tudtam volna elkerülni: a szenvedélyek felkavarását. Több mint kétéves munkám eredménye azért talán nem veszett kárba s lehet, hogy csakugyan jobb is, ha az íróasztal azért talán nem veszett kárba s lehet, hogy csakugyan jobb is, ha az íróasztal fiókjában tölti el a horáciusi várakozási és kritikai időt. S ha ez a könyv, amelyet most közzéteszek, nem is az a könyv, amelynek megjelenését a körülményektől ébresztett szellemi és lelki igények megokolnák, remélem, hogy az olvasó nem fogadja egészen kelletlenül az itt következő, inkább illusztratív és dokumentatív írásokat sem, amelyekben rendszertelenségük és töredékességük ellenére is életünk, sorsunk és korunk képére ismerhet.
Budapest, 1941. november 9.
Zsolt Béla