A mi Boldogasszonyunk - avagy Gaston Bodineau belga ezredes csodálatos kalandjai

Egy kis társaság, mely néhány eléggé bizonytalan foglalkozású emberből verődött össze és titkos pálinkafőzésből igyekszik meggazdagodni, egy csodálatos szer segítségével átteszi működése színterét az ókori Pompejibe. Hamar beleszoknak az új életkörülményekbe. Folytatják nemes mesterségüket és néhány újítást is bevezetnek: a gladiátorokat megtanítják futballozni, a római előkelőségeket bridzselni, a lányok körében meghonosítják a bubifrizurát... "Hőseink" a mulatságos jelenetek és kalandok egész során ismerkednek meg Pompeji lakosainak társadalmi és vallási életévei, a különféle vallások, szekták torzsalkodásaival. Mikor aztán a Vezúv kitörése folytán különösen forróvá válik a talaj a talpuk alatt, szedik sátorfájukat s aranyukat, és visszatérnek a XX. századba, az "expedíció" vezetőjének szülővároskájába. Magukkal viszik a pogány Juno istennő szobrát, és megérjük, hogy jó útra tért hőseink templomot építtetnek és ott helyezik el a szobrot, mely időközben előlépett A Mi Boldogasszonyunk szobrává. A szerző Anatole France-i iróniával kíséri csetlő-botló hőseinek sorsát és élvezetes formában mutat rá a minduntalan felbukkanó ellentmondásokra az I. és a XX. század embereinek életében.