Szakmát kap a gyerek

"Kitanulok egy szakmát... mégis más az, ha van szakmája az embernek, mintha a téeszben dolgozik. Nekem sokkal többet kell ehhez tanulnom, mint amennyit édesanyámék tanultak. Mert hogy valaki egész nap fogja a villanyelet, az semmi. Azt bárki meg tudja csinálni. De hogy lakás tervrajzát megfejtse!... Meglesz a szakmám, leteszem a katonaságot, aztán megnősülök és dolgozok. Itthon valahol a környéken. Egy olyan lányt szeretnék elvenni, aki azért ment férjhez, mert családot akar alapítani. Ha valami baj van, ne csak a férfi kínlódjék, hanem ő is segítsen. Ha házat építenek, ne menjen el például hajat csináltatni, hanem otthon vacsora kell, a gyerekeknek enni kell adni. Először a család, és aztán a többi. És legyen valami szakma a kezében. Varrónő, az se baj, még ha lakatos, az se baj, mindegy. Dolgozzon valahol. Három gyereket szeretnék. Szeretném, ha tanulnának. Éntőlem tanuljanak többet. Ne szakmunkás legyen, hanem mérnök! De ne ülőmunkát végezzen, hanem mozogjon, legyen a szabadban! Nem szeretném, ha hivatalnokok lennének. Gépírók meg ilyenek..."