Magyarország kincsesházai

A ruskini gondolathoz híven Magyarország kincsesházát bemutató kötetünk szerkesztése során a magyar múzeumok legjavából merítettünk. Hiszen nagyon kevesen tudják, hogy a világ három Marcus Aurelius-szobra közül talán a legszebb, a másfélszeres életnagyságú bronz császárfej, nálunk látható. Magyar múzeum kincse a világon egyedülálló ókori víziorgona, amelynek maradványai alapján működőképes hangszer készült. Tudja a Kedves Olvasó, hogy Luther Márton, a reformáció vezéralakja saját kezűleg írt testamentumában miként rendelkezett? Hogy ki mentette meg a teljes pusztulástól Csontváry Kosztka Tivadar életművét? Hogy Pécs nemcsak a múzeumokvárosa, hanem múzeumok utcája is van, s miért nevezték el Dél-Tirolban az egyik 2837 méter magas csúcsot Cima di Eötvösnek? S talán az sem köztudott, hogy a tajtékpipa Magyarországról indult "világhódító" útjára, vagy, hogy Theodore Roosevelt amerikai elnök olvasta Mikszáth Kálmán némelyik regényét. Válogatásunkat a szikár tényeket megszelídítő érdekes történetekkel színesítettük. A könyv használatát azzal szándékoztuk segíteni, hogy a témák szerinti csoportosításon belül alfabetikus sorrendet követtünk, de néhány fejezet élére tettük azokat az országos gyűjteményeket, amelyekjelentőségüknél fogva arra méltónak bizonyultak. Minden igyekezetünk ellenére munkánk Achilles-sarka maradt a múzeumok nyitva tartása. A bizonytalanság oka, hogy sebesen változó világunkban a kiállítóhelyek igyekeznek rugalmasan alkalmazkodni a látogatói Igényekhez. Vagyis - elsősorban a kis gyűjtemények, és a különleges anyagot őrző múzeumok esetében -, nem árt az óvatosság, érdemes előzetesen telefonon érdeklődni. A reményeink szerint a kedvcsináló szövegrészeket gazdag fotográfiai anyag teszi teljessé. Sok kellemes percet, érdekes élményt kívánunk mindazoknak az új és régi felfedezőknek, akik magyarországi kincskeresésre szánják el magukat.