Beszélj! - A világ nyelvei - tegnap, ma, holnap

A nyelvek nem örökkévalók: kialakulnak, változnak, eltűnnek, olykor újjáélednek vagy más nyelvekké alakulnak át. Történetük van, életük, sőt, haláluk is. Hatnak a térségekre, ahol beszélik őket, hatnak a történelem alakulására, és természetesen a történelem is alakítja őket.
A történelem és a nyelvek összefonódásának káprázatosan sokszínű históriáját kínálja ez a karcsú könyv. Aki száraz nyelvtörténetre számít, téved: a Beszélj! bővelkedik meglepetésekben és gondolatébresztő kérdésekben.
Az európai országok legtöbbjében egy uralkodó nyelvet beszélnek, s ezért ösztönösen úgy véljük, az egy ország = egy nyelv a szabály és az összes többi a kivétel, holott a nyelvi és az államhatárok a világ túlnyomó részén nem esnek egybe. Vajon miért ilyen változatos a kép? S ha a hódító spanyolok csaknem az egész dél-amerikai kontinens nyelvét megváltoztatták, miért nem sikerült ugyanez a jelentős európai területeket elfoglaló hunoknak? S hogyan lehetséges, hogy a Római Birodalom bukása után sok száz évvel is sok százezer ember beszélt latinul Európa legkülönbözőbb részein? S ki dönti el, hogy egy adott beszédmód külön nyelv-e, vagy csak egy nyelvjárás a nyelvész vagy a beszélő? És vajon olaszul írt-e Dante?
Nyelv és történelem egymásra hatása azonban nem puszta szórakoztató kultúrtörténet, hanem mindannyiunkat érzékenyen érintő, nyitott végű folyamat. Hiszen tudhatjuk-e, melyik nyelv van eltűnésre ítélve? Hogyan alakul az angol nyelv mai világkarrierje, és mi lesz a most kevésbé befolyásos nyelvek sorsa? Lesz-e bábeli zűrzavar az Európai Unióban?
Csak nagy tudású szerző képes ilyen virtuóz egyszerűséggel ilyen hatalmas témát ilyen kicsiben összefoglalni. A könyv józan és toleráns álláspontot képvisel ott is, ahol a nyelvhasználat kérdése kényes. A finom, bölcs humor pedig még élvezetesebbé teszi ennek a bámulatosan információgazdag könyvnek az olvasását.

Tore Janson szülőhazájában, Svédországban doktorált latin nyelvből. A stockholmi és a göteborgi egyetemen, valamint a UCLA-n és Oxfordban folytatta tanári és kutatói tevékenységét. Az afrikai nyelvek, a latin, az általános nyelvészet és a fonetika témaköreiben számos könyvet és cikket publikált.