Népegészségtani ismeretek

˙ţA  Népegészségtani ismeretek megírása azt a célt szolgálja, hogy átfogó segítséget nyújtson a közegészségtani alapfogalmak megismeréséhez és összefoglalja a népegészségügyi szempontból legfontosabb betegségek járványtanát. A közegészségtan napról napra bQ
vülQ
interdiszciplináris ismeretekre épülQ
tantárgy. Magába foglalja a klasszikus járványtant, a nem fertQ
zQ
betegségek epidemiológiáját, az egészségügyi irányítás alapelveit és az orvos-történetet egyaránt. Ahhoz, hogy valaki kellQ
tájékozottsággal rendelkezzen az egészségfejlesztés, egészségmegQ
rzés és a prevenció módszereinek területén, tudnia kell a fertQ
zQ
betegségek kialakulásának biológiai és társadalmi hátterét, a betegségek iránti fogékonyság kritériumait és egyesítenie kell a patológiai, kórélettani és mikrobiológiai ismereteit ahhoz, hogy megértse a globalizáció okozta újra megjelenQ
fertQ
zések, járványok kirobbanásainak okait. A bioterrorizmus és a háborús gócpontok újabb kihívásokat jelentenek az orvostársadalom és a WHO szakemberei számára, akik a világméretq
járványok megakadályozásában érdekeltek. Az AIDS, a malária, vagy a SARS vírus okozta járványok arra figyelmeztetnek, hogy a XXI. században sem lehetünk biztosak a járványos betegségek kiújulása miatt, annak ellenére, hogy a járványok túlnyomó többségét az antibiotikumok és a védQ
oltások segítségével jelentQ
sen vissza lehetett szorítani. A várható élettartam nem csupán a fejlett országokban, hanem a fejlQ
dQ
országokban is emelkedik. Ennek következtében megemelkedett a nem fertQ
zQ
betegségek száma és jelentQ
sen nQ
nek gyógyszerárak. Az egészségügy finanszírozása éppen ezért már a gazdag országokban is problémát okoz. A fenntartható fejlQ
dés, ami a fogyasztás visszafogását jelenti, magába rejti a betegségek megelQ
zésének lehetQ
ségét, ami a leginkább költségkímélQ
megoldás. A primer prevencióval a megbetegedések arányát, míg a másodlagos megelQ
zéssel a halálozást lehet jelentQ
sen csökkenteni. Ehhez viszont meg kell ismerni a betegségek kiváltó okait. Küzdeni kell az egészséges életmód társadalmi elfogadtatásáért, a dohányzás, drog és az alkoholfogyasztás visszaszorításáért. Javítani kell az életfeltételeket, több mozgás, sport és kikapcsolódási lehetQ
séget kell teremteni a stressz leküzdésére. A fiatalok életkörülményeinek optimalizálásával meg kell teremteni a gyermekvállalási kedv növekedését és minden újszülött felneveléséhez a társadalom egészének hozzá kell járulni. Az életkörülmények javításával, a környezeti ártalmak felismerésével a közegészségtan hidat épít a szakmák között és ismereteit a jövQ
kilátásainak jobbítására használja fel. A népegészségtannal foglalkozó orvosok, gyógyszerészek, fogorvosok és pedagógusok mellett ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, akik a betegségek megelQ
zésével és az egészségben eltöltött életévek meghosszabbításában érdekeltek. (Tompa Anna)