Drakula földje avagy Bodóné lányai (dedikált)

Tömöry Bodóné lányai című műve nem verses regény.
Kész téboly. Maga a pokol. Zűr és zavar. Mármint, amit a regény fölmutat. Abból az időből. Drakula-Ceauescu korából. Végül is 1977-ből, amikor az ikerpár, Tekla és Réka az egyéjszakás nemi élettől remél mesés vagyonuknak örökösöket; maguknak magyar, jobb híján netán zsidó, de mégiscsak magyar férjet, legalábbis apát magzatuknak. Amikor másnap (az egyéjszakás kalandot követően) hamis útlevéllel távoznak Erdélyből Németországba.

Thriller! Rémfilm. Forgatókönyv.(Sőt: forgatókönyv a forgatókönyvben). Minimal art. Való: töredezett, szaggatott, félmondatokra, szavakra bontott szöveg. Lecsupaszítván-fölaprítván. Néha mintha sms-jellegű töredékekből, forgácsokból összeragasztott... ragasztás (volna). Az, kollázs. Mozaik. Se.

Tömöry Bodóné lányai című műve nem verses regény. Maga egy helyt szabadverset emleget, meg filmet, aztán forgatókönyvet. Amire készül a három jó barát. És valóban: akár filmforgatókönyvnek is vehetnénk a Bodóné lányait. Áttűnésekkel. Álmokkal. Rémlátomásokkal, képzelődésekkel, magával a véres valósággal... Magyarról hol románra, hol németre váltva. Merthogy, való, Erdélyben vagyunk... Mely Erdélyt, szülőföldjét, elmúlt fél évszázadát Tömöry nagyon jól ismeri, és igen pontosan ábrázolja. Szétszedve, fölhasogatva, hol finomítva, hol kőkeményen, végül (mégis) amennyire lehet hitelesen. ...

(Sarusi Mihály, Tömöryvel odahaza Drakula földjén, Séd, Veszprémi kritikai lap, 6. szám)