Vermeer kalapja - A tizenhetedik század és a globalizáció hajnala

Johannes Vermeer élete során valószínűleg soha nem hagyta el Delftet. Timothy Brook mégis az ő festményei segítségével mutatja be, milyen sűrű háló kötötte össze a világ különböző pontjait már az 1600-as években. Descartes Amszterdamot a lehető dolgok kincsesládájának nevezte, ahol minden kapható volt, és ugyanezt el lehetett mondani Delftről is. Vermeer festményein különböző tárgyak nyitnak ablakot az egyre tágasabb nagyvilágra: egy (amerikai hód gereznájából készült) magas kalap, egy kínai porcelán gyümölcsöstál, amelyből perzsaszőnyegre gurulnak a gyümölcsök, ezüstpénzek (dél-amerikai ezüstből), néger rabszolgafiú úrnője széke mögött, egyre részletesebb térképek a földrészekről és az óceánokról.

A XXI. század elejének egyik legfontosabb szava a multikulturalizmus. Nagyon modern fogalom. Vagy mégsem? Ez a könyv bemutatja, hogy a fogalom gyökerei a XVI-XVII. századra nyúlnak vissza. A híres felfedezők lábnyomába lépve tömegek indulnak meg Európából a világ többi része felé, hír és pénz reményében. Elsüllyedt hajók roncsai, halott rabszolgák és tengerészek tetemei szegélyezik a világkereskedelem ekkoriban kialakuló útvonalait, és állandó dohányfüst kavarog fölöttük. A földrajzi fölfedezéseknek hála a világ egyszerre kezd tágulni és szűkülni, és a folyamat a mai napig sem állt meg.

Az Európa Diákkönyvtár párjaként elindított új sorozatban olyan művek kerülnek kiadásra, melyek frissen, naprakészen és élvezetes formában összegzik mindazt, amit a történelem, a kultúrtörténet, a társadalom- és természettudományok legfontosabb kérdéseiről tudnia kell és tudnia érdemes a művelt, felkészült diáknak és a tájékozott felnőtt olvasónak.