Aquis Submersus

Theodor Storm, a romantika és a realizmus határán álló múlt századi német író e borongós hangulatú, költői kisregénye egy XVII. századi tragikus szerelmi történetet beszél el. Gyermekkorában az író egy 1666-os keltezésű festményt látott egy templomban, a kép egy halottsápadt kisfiút ábrázolt vízililiommal kezében. A festmény alján négy betű állt: C. P. A. S., s az utóbbi kettőről azt tartotta a szóbeszéd, hogy a latin "aquis submersus" ("víz alá merült", azaz: megfulladt) kifejezés rövidítése.
Sok-sok év múltán, felnőtt korában az író ismét rábukkan egy hasonló képre, egy polgárcsalád lakásán, ahol a festő elsárult feljegyzéseit is őrzik. E feljegyzésekből kibontakozik a titokzatos négy betű valódi értelme, mindenekelőtt az első két betű jelentése: "culpa patris", vagyis: "az apa bűne miatt". Kiderül, hogy a sápadt vízililiomos kisfiú a festő tulajdon gyermeke, egy titokban sarjadt, majd tragikusan félbeszakadt szerelem gyümölcse, aki csakugyan az apa végzetszerűen elkövetett vétke miatt fúlt vízbe. Storm fojtott feszültségű, fájdalmasan szemérmes prózáját Szabó Lőrinc maradandóan szép fordításában olvashatjuk magyarul.