Tarackos - Proletárregény Csibi Balázs és társai tarackosi kommunista fűrészgyári munkások elmondásából szabadon elbeszélve

Hol volt, hol nem volt ... Ami ebben a könyvben el van mondva, olyan messze került mai életünktől, oly távoli múltba ment végbe, hogy emlékezésem, képzeletem már az Óperenciás tengeren túli mesevilágba visz el, ha rágondolok ... Azok az emberek, akik ebben a könyvben (álnéven) szerepelnek és akkor már fenőttek voltak, ma agg veteránok, vagy már nem élnek... Még ifjan mentek el az első világháborúba és meglett férfiakként tértek vissza, de nem azért, hogy békében megcsaládosodjanak, s ott folytassák, ahol abbahagyták, hanem azzal a gondolattal is, hogy majd otthon "rendet csinálnak", hogy a háborúban, nagyvilágban, forradalmak alatt megokosodott és öntudatosodott fejükkel a munkások javára hasznosítják a szerzett tapasztalatokat... Ezeknek osztálydühös és mégis boldogító szelleme uralta-vezette ceruzámat írás közben. Ragaszkodva az elbeszélőktől hallottakhoz s látott valósághoz, az elmondók stílusához, krónikámat pártos elfogultságom mellett hevítette személyes rálátásom és beleérzésem melege is, mai szóval: líraiság. Írásom tehát ennyiben szubjektív írásmű, a politikai lírának prózai formája. És mégis tárgyias és tárgyilagos is, igaz valóságot kifejező... Így illeszkedik be e krónika az akkori évek proletár irodalmi kórusába.