Sírni csak a győztesnek szabad!

Nagyon régen foglalkoztat a gondolat, hogy írnom kellene. Írni mindarról, amiről az ember néha talán beszélni nem is tud, és ha tud is, csak egy szűk réteggel van módja közölni gondolatait. De nem is a gondolataim akarom közölni, hanem inkább az életem eseményeinek bennem keletkezett visszatükröződéseit. Összefüggésben szemlélve, sok minden érthetővé lesz, mely előtt akkor, történésük pillanatában, teljesen értetlenül álltam.
Több mint fél évszázad van mögöttem. Ma már minden sokkal elfogadhatóbbá válik. Ennek a kalandnak, amelyet életnek neveznek, sok-sok örömén, bánatán, siketén és kudarcán túl vagyok. Le kell írnom, most hogyan látok sok mindent.