Disszidensek

Elő és utószó...Azt mondják az ember életében a harmadik legnagyobb trauma szülőföldjének végleges elhagyása. Az első a gyermekének halála, a második a háború, a harmadik a disszidálás. Az első kettőt nem lehet könnyedén átélni, nem lehet "jól kijönni belőle". A harmadikat viszont túl lehet élni vidáman is, ha az ember szerencsés. Gyermekek ma is halnak meg, háborúk ma is vannak, de disszidálni nem lehet többé. A határok nyitottak, mindenki ott él ahol akar, és akkor jön haza amikor kedve tartja. Ezért gondoltam úgy, hogy megírom ezt a könyet azok emlékére, akik átélték azt a kort, mert ami az olvasónak csak egy történet, az a szereplőknek az életük volt.