Az őz

Az őz gyilkosok és áldozatok regénye. Gyilkol Józsi a Három Huszár kocsmárosa, és gyilkol Encsy Eszter, a történet hőse, a színésznő, ki-ki a maga eszközeivel. De a két gyilkos mögött ott lapul a harmadik is, a legveszedelmesebb: a kor, amelyben a színésznő született, mely iszonyatba fullasztotta gyermekéveit, aknamezőre küldte Emilt, korai sírba a munkára képtelen, virágait babusgató édesapát, s örökre kipuszított Encsy Eszterből minden hitet, bizalmat, örülni tudást. Mindaz, amit az élettől kap, immár későn érkezik: sem siker, sem elismerés, sem pénz, még szerelem sem váltja meg többé iszonyú önmagától. És Encsy Eszter, mint attól a társadalomtól tanulta, amely fölnevelte, öl: megöli az egyetlen embert, aki valaha szerette. Ám tettével halálra ítéli önmagát is, sorsa beteljesül a regény utolsó fejezetében.
Az őz vádirat mindenki ellen, aki vétkes egy ember mivoltának elpusztításában, de elsősorban azt a letűnt világot vádolja, mely gyilkos közömbösséggel hagyta sorsára mindazokat, akiket nem állt érdekében felemelni. Míg a történet gyilkosai és áldozatai megfutják pályájukat, a regény lapjairól az irgalmatlan szenvedélyek forró-hidege süt az olvasó felé