Diagnózisok - Drámák

"Nem a szenvedéstől félek, nem a fájdalomtól, a semmitől. Nem vigasztal a Megváltás! A Megváltó halála sem! Könnyű volt neki! A kínok, a legkeservesebbek is elviselhetők, de a nem-lét tudatát nem lehet elviselni! Megértesz? A Fia szenvedett és meghalt! De mindketten tudták, mi lesz három nap múlva! Mindketten tudtak a happy end-ről! Én miért nem tudhatom, hogy "mi álmok jőnek" a nagy semmiben?! És hogy lesznek-e álmok egyáltalán!" 1984-ben kezdődött Sárosi István írói pályája Az áldozat (Szodoma) című dráma pécsi bemutatójával, melyet a nagy figyelmet keltő tv-játék, a Zsákutca bemutatása követett 1985-ben. Aztán újabb sikeres színházi bemutatók következtek: A húszmilliomodik év, a Rákfene, A Gonosz bennünk él, s végül a jelen kötetben is szereplő, 2003-ban bemutatott fergeteges komédia, a Kolosi csoda. Első regénye Kiégett fű címen jelent meg, ezt egy színes novellaválogatás követte, a Mirabell, majd két drámakötet került kiadásra Jeruzsálem, Jeruzsálem..., és Nem halsz meg soha! címmel, valamennyi a Pannónia Könyvek sorozatban. Az említett komédia mellett két valóban drámai művel találkozhat a kötetet tanulmányozó olvasó: A kötelék kétfelvonásos családi tragédia, amely kísértetiesen hasonlít egy közelmúltban nyilvánosságra került, vérfertőző családi borzalomra - az egyik tettestárs (maga is áldozat?) szemszögéből. A harmadik mű, a Stációk, monodráma: egy sikerei csúcsán lévő színész szembesülése a végzetes diagnózissal és a kegyetlen ténnyel, hogy csak hónapjai vannak hátra...