Célkeresztben - A lovas tüzérektől a rakétákig

A légvédelmirakéta-fegyvernem az ötvenedik évfordulójához érkezett hazánkban. napjainkban már igen kevesen élnek azok közül, akik vezetői, szervezői, résztvevői voltak a meg- és átalakulásnak. akik még közöttünk vannak, a hetvenedik-nyolcvanadik életévükben járnak. Keveset beszélnek a múltról, de örömmel veszik, ha az utódok velük együtt visszatekintenek és emlékeznek.
Sárközi Sándor nyugállományú ezredes visszaemlékező kötetéből megtudjuk, hogy megfeszített, fáradságos munkavégzést követelt meg a rakétaezredek, -osztályok és -részlegek szervezése, felállítása, de felemelő, áldozatos, magasztos tevékenységre volt szükség a későbbiekben is. Ezt jól és pontosan végezni csak azok voltak képesek, akik szívügyüknek tekintették a rakétákat, és ennek a viszonynak rendelték alá magatartásukat, felkészülésüket, munkavégzésüket. A légvédelmi tüzérek, rakétás tisztek, tiszthelyettesek ezt tették! Nem sajnálták az időt, és amikor szükséges volt, éjjel-nappal tették a dolgukat.