Magyarország a török hódítás korában

A történet magyaráz legteljesebben és világosabban. Íme hát könyvem története.
A Budapesti Szemle szerkesztője, a nagy érdemű Csengery Antal, a sűrűn megjelenő történelmi kútfők rövidebb vagy hosszabb ismertetésére szólított föl 1859-ben. Kecskeméten jelent meg Szabó Károly és Szilágyi Sándor szerkesztése alatt. Ez a Nagy-Kőrösi Krónika volt, melynek egy része, valamint a hozzácsatolt okmánytoldalék, Nagy-Kőrös városának a török uralom alatti állapotját tárgyazta. Egy addig merőben ismeretlen helyzetből egyes pontokat mutatott föl, melyek minél kevésbé elégítették ki a kíváncsiságot, annál alkalmasabbak voltak fölserkentésére. A curiosumok eme kis könyvével együtt akartam bemutatni az Akadémia kiadta Történelmi Tűr 1859-iki egyik még érdekesebb közleményét, mely Borsodmegye helységeinek török adózására nézve számos részletet foglalt magában. Ugyanazon évben az Akadémia figyelmét magára vonta volt egy értekezés, vagy inkább hasonló tartalmú, XVII-ik évszázadbeli okmánytár bemutatása Ráth Károly levelező tagtól, melynek egy részét kéziratban is levén alkalmam látni rövid időre, meggyőződtem, hogy Borsod- és Győrmegyében a török adózás nagyon hasonlított egymáshoz. Tudtam ezenkívül, hogy az Akadémia levéltárában több alföldi város török levelei magyar fordításban megvannak, boldogult orientalistánk, Repiczky János szorgalmából.