Golyózáporban Angola földjén

Ryszard Kapuściński neves lengyel újságíró. Nemrég megkapta a Nemzetközi Újságíró Szervezet különdíját. 1975 szeptemberétől novemberéig Angolában járt, itteni élményeiről szól ez a könyv, melyből az alábbi részletet közöljük: Éjszaka az egyik téren összegyűlt néhány ezer ember. Megmondták, ne jöjjön össze nagy tömeg, hogy bombatámadás esetén el lehessen kerülni a vérontást. Az éjszaka sötét volt, felhős, a gyűlés díszletei kimbangisták titkos gyülekezetére emlékeztettek.
A székesegyház órája tizenkettőt ütött.
Beköszöntött 1975. november 11-e.
A téren csönd uralkodott. Az emelvényen Agostinho Neto felolvasta az Angolai Népi Köztársaság kikiáltásáról szóló szöveget. Hangja megremegett, néhányszor elfúlt. Mikor befejezte, a láthatatlan tömegben taps csattant, az emberek kiáltoztak. Több beszéd nem volt. Egy pillanattal később az emelvényen kialudtak a fények, az emberek sietve szétszéledtek, belevesztek a homályba. Az északi fronton hallgattak az ágyuk. De egyszer csak a városban tartózkodó katonák féktelen lövöldözéssel adták jelét ujjongásuknak. Kaotikus zsivaj támadt, az éjszaka megélénkült.