Nem akartak katonát látni? – A magyar állam és hadserege 1918–1919-ben

Révész Tamás (Szombathely, 1988) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett alapszakos történész-levéltáros (2011), majd gazdaság- és társadalomtörténet szakirányon történelem mesterszakos (2013) diplomát. Időközben egy évet tanult a Berlini Humboldt Egyetemen. 2014-ben kapta meg második diplomáját a King's College London War Studies mesterszakán. A Habsburg-hadsereg első világháború utáni magyarországi és ausztriai helyzetét összehasonlító doktori dolgozatát 2018-ban védte meg a bécsi egyetemen. Első önálló kötete a szombathelyi katonai repülőtér történetéről 2006-ban jelent meg. 2013-ban készült el következő könyve Petróczy István, az első magyar katonai pilóta életéről. 2016-tól az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport munkatársa.Révész legújabb könyve társadalom- és kul­túrtörténeti szempontok bevonásával mutat­ja be, hogy az első világháborút követő hóna­pokban a magyar kormányoknak miért nem sikerült erős hadsereget szervezniük. A kötet a leszerelés és a mozgósítás problémáját vizs­gálja mind a magyar állam, mind az egy­szerű közkatonák szemszögéből, megkérdő­jelezve az elmúlt száz évben a hadsereg első világháború utáni helyzetével kapcsolatban kialakult legfontosabb toposzokat. Először nemzetközi összehasonlításban foglalkozik a katonák visszatérésével az első világháború frontvonalairól, majd részletesen elemzi a Károlyi-kormány katonapolitikáját. A könyv megmutatja, hogy 1918 őszén milyen ténye­zők álltak a gyors leszerelés és az eredmény­telen hadseregszervezés hátterében, majd megvilágítja a proletárdiktatúra sikeres moz­gósításának okait és a Vörös Hadsereg szétesésének hátterét.