Tigrisugrás

Az első férjemet Tamásnak hívták, s én persze Tomiztam, Tomikáztam, sőt egy ideig kezdetben, s mikor már mindennek vége volt közöttünk, Tomnak szólítottam, természetesen a hangsúly időközben egy kissé megváltozott. "Inkább mondja azt hogy Tom figyelmeztetett megismerkedésünk első órájában, megszoktam." Ma már tudom, szó sem volt megszokásról, legkedvesebb becenevéről. Egyszerűen csak fel akart szárnyalni a lenn nyüzsgő sok szürke, közönséges, pitiáner magyar név fölé. Néhány héttel igazgatói kinevezése után kijelentette: úgy nem szeretem ezt a Skodát már! Rákosy Gergely legújabb regényének hősnője, amikor megismerkedünk vele, már elvált első férjétől, és így beszél a másodikról: Talán nem is esik jól Gyulának, csak gondolom, mert szólni nem szólt róla, de én még soha nem mondtam neki azt hogy Gyuszi, Gyuszikám, Gyuszkó, pedig szeretném, de nem megy. Ordítani kéne, bőgni, hisz még soha így senkit sem szerettem, mint őt. De vajon ki tudnám-e magamból ordítani a sok Tomit, Tomikámat, Tomot, ki tudom-e valaha bőgni? Hogyan jut el hősnőnk a skodás igazgató Tomitól Gyuláig, hogyan nyer egy kallódó élet tartalmat és értelmet? Erről szól az ismert író nagyszerű kisregénye.