Jusztika

,,A szövegek szelektálásának művelete kihívásnak minősül egy ilyen gazdag írói és publicisztikai opus vonatkozásában. Mák Ferenc a régió, főként pedig a falu (önvallató) narratívájának alakulástörténetére, kifürkészhetetlen sokrétűségére fókuszált (...). A kötet a karaktert helyezi előtérbe, többnyire a zökkenőkkel teli életutat bejárt jellemet, a szegénység vetületeit, az ideológiai megpróbáltatásokat, a szubjektum kommunikációs lehetőségeit és korlátait. (...) A befogadó számára felfedezés ez a válogatás, hiszen ,,ő" is gyakorolhatja a megfigyelés műveletét. A kötetből kiviláglik, hogy kezdetben mennyire dominálnak a novellákban a pergő dialógusok, később a lírai hangvétel, a vallomás vagy éppen a szaggatottság és szétszabdaltság érzékeltetése, a metadiszkurzív olvasásra késztetés igénye tűnik fel. (...) Kiemelkedik az elbeszélői szenzibilitás és tapintat, valamint a mikrotörténeti fogékonyság. A szomszédi viszony, a szomszédság hálószerű összefüggései ugyancsak változatosak. A kötetkompozíció precízsége az olvasó számára is támpontként szolgál(hat), a záró novellák/szövegek pedig az újra aktuálissá vált diszkurzív kérdések felé irányítják a figyelmet. Mák Ferenc összeállításában a művelődéstörténeti szemléletmód, az interdiszciplináris látásmód is kifejezésre jut." (Hózsa Éva)