Rózsa Sándor a lovát ugratja

A Rózsa Sándor-regények Móricz legjobb művei közé tartoznak. Nem is annyira a megformált alak révén a betyár olyan világirodalmi népi hősök magyar megfelelője, akik a szegény ember nevében a mindenkori társadalmi rend igazságtalansága ellen lépnek fel, hanem a remek táj- és korképnek köszönhetően. Rózsa Sándor jó családból származik, de valamiért rács mögé kerül. Megszökik, bujkál a Szeged környéki pusztán, és a maga módján tesz igazságot a hatalmukat fitogtató perszekútorokkal vagy a foglalkozásával visszaélő orvossal szemben. Ez a legendák világa. Móricz legfőbb írói erénye abban áll, amit ennek az alapvetően gyengéd, már-már lírai regényalaknak a története örvén a Nagyalföld egy tájának, Szegednek és környékének huszadik század eleji társadalmi és közigazgatási viszonyairól elmond. Az Schöpflin Aladár szavaival föltétlenül hiteles. A mű először 1941-ben, utoljára 1987-ben jelent meg. 1971-ben emlékezetes filmsorozat készült belőle Oszter Sándor főszereplésével. Az Európa Móricz-sorozatának előző kötetei: Rokonok, Légy jó mindhalálig, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Úri muri, Kerek Ferkó, Pillangó, Sárarany, Az Isten háta mögött, Kivilágos kivirradtig, Pipacsok a tengeren.