Anil és a csontváz

Anil Tiszera Srí Lankán született. Ott született Matróz is. Anil törvényszéki orvos szakértő, Angliában tanult, Amerikában dolgozik. Matróz azonosítatlan csontváz, a Srí Lanka-i polgárháború egy áldozata a több ezerből. Legfeljebb annyiban rí ki sorstársai közül, hogy egy őrzött régészeti lelőhelyen bukkan fel, tehát nagy valószínűséggel kormánykatonák végeztek vele. Anil a kormány jóváhagyásával kutat a mészárlások áldozatai után. De a hatalom nem éppen Matrózt várta, mint azonosítható áldozatot. Egy elszánt asszony összeütközése egy egész ország erőszakszervezeteivel - meg lehet ezt élve úszni? Vagy a következő szakértő egy újabb csontvázat próbál majd azonosítani - Anilét?A Nobel-díj várományos Ondaatje, Az Angol beteg világhírű írója, a tőle megszokott erőteljes költői stílusban azt vizsgálja, hogyan lehet élni és túlélni - a pokolban.A szerző megjegyzése:Srí Lanka az 1980-as évek közepétől az 1990-es évek elejéig olyan válságot élt át, melyben három lényeges csoport vett részt: a kormány, a déli kormányellenes felkelők és az északi szeparatista gerillák. Mind a felkelők, mind a szeparatisták hadat üzentek a kormánynak. Válaszképpen a kormány végül törvényes és törvénytelen osztagokat küldött a szeparatisták és a felkelők kézre kerítésére. Az Anil és a csontváz szépirodalmi mű. Bár léteztek olyan szervezetek és megtörténtek olyan események, melyek hasonlítanak az e történetben szereplőkhöz, a regényben ábrázolt személyek és esetek a képzelet szülöttei. Srí Lankán a háború ma más formában folytatódik.Amikor a csapat hajnali fél hatkor a helyszínre ért, egy-két családtag várta. És egész nap ott lesznek, míg Anil és a többiek dolgoznak, egy percre sem távoznak; egymást váltják, hogy valaki mindig ott maradjon, mintha gondoskodni akarnának arról, hogy a bizonyítékok ne tűnjenek el ismét. Virrasztás a halottakért, e félig kihantolt testekért.Éjszaka a helyszínt műanyag fóliával fedték le, melyet kövekkel és vasdarabokkal rögzítettek. A családok hozzávetőleg tudták, mikor érkeznek a tudósok; levették a fóliát és közelebb húzódtak a félig betemetett csontokhoz, amíg meg nem hallották a távolból a dzsip berregését. Egyik reggel Anil meztelen lábnyomot talált a sárban. Egy másik napon virágszirmot.Teát főztek a törvényszéki orvoscsoportnak. A legnagyobb hőség óráiban kendőt vagy banánlevelet tartottak a fejük fölött árnyékolónak.Mindig az. a kettős félelem bujkált bennük, hogy a gödörben a fiuk nyugszik, vagy nem a fiuk - ami azt jelentette, hogy a kutatás folytatódik. Ha kiderül, hogy a holttest ismeretlen, akkor a család többhetes várakozás után feláll és távozik. Más exhumálásokra utaznak, a déli hegyekbe. Elveszett fiuk akárhol lehetett.Anil és a csapat többi tagja naponta egyszer a közeli folyóhoz ment, hogy az ebédszünetben lehűtse magát. Amikor visszatértek, látták, hogy egy asszony ül a sír mellett. Maga alá húzott lábbal kuporgott, mintha imádkozna, keze az ölében, s két holttest maradványait nézte. Egy évvel ezelőtt a férjét és a fivérét vesztette el egy emberrablás során. Mosta férfiak úgy festettek, mintha délutáni álmukat aludnák a gyékényen. Az asszony volt valaha a női kapocs közöttük, mely összetartotta őket. Minden délután hazajöttek a földekről és beléptek a vályogkunyhóba, megették az ebédet, melyet az asszony főzött, és aludtak egy órát. Az asszony a hét minden délutánján részese volt ennek.Anil nem ismer olyan szavakat, melyekkel akár csak magának is leírhatná az asszony arcát. De a szeretet vállára nehezedő fájdalmát sohasem felejti el. Az asszony, amikor hallotta, hogy közelednek, felállt és hátrahúzódott, hogy hozzáférjenek munkájukhoz.