Májusfák - A magyar irodalom gyöngyszemei

A Múzsák legalábbis az újkor hosszú és véres háborúiban nem hallgattak el a fegyverek között. Panaszkodtak, sirattak és átkoztak, elmondták a szenvedést, az iszonyatot. Békében mégis teljesebb és szabadabb zengéssel szólalnak meg a költők. A magyar líra Múzsái is megfiatalodtak, újjászülettek a változott világban. Addig túlharsogták őket az úszító szónoklatok, túldübörögték az ágyúk. 1945 tavaszán azonban a versek is kiszabadultak a némaságból, felzengett a költők kórusa. A felszabadulást követő négy esztendő nemcsak az átalakulás és az újrakezdés heroikus korszaka volt, hanem a költészeté is. A Májusfákban ritka gazdagság, áradó bőség, ma már klasszikusnak számító versek egész sora tárul a szemünk elé. Kevés olyan négy éve van a magyar költészetnek, mint éppen ez. Kitárult a szabadság kapuja, szélesebb lett a láthatár, megsűrűsödött az alkotóerő: a költészet hivatást kapott a nemzet újjászületésében.