"Mi csak visszáját látjuk itt" - Gondolatok a Miatyánk-ábrázolásokról és Tóth Csaba Miatyánk-sorozatáról

Lőrincz Zoltán felteszi a kérdést, egyáltalán lehetséges-e a keresztények láthatatlan, bibliai istenét ábrázolni? Szinte a lehetetlenre vállalkozik az a művész, aki ma a kortárs festészetben vizuálisan akarja megjeleníteni a megjeleníthetetlent, hiszen a megfoghatatlant próbálja közvetíteni a szemlélő, a befogadó számára.

"E téma, a keresztények közös imája Istenhez, a keresztények eredeti egységének legfőbb bizonyítéka. A sok jó szándékú ember által olyannyira óhajtott újraegyesítés felé az egyik legbiztosabb út rámutatni, hogy az ebben az imádságban megfogalmazott kérések, gondolatok örök emberi, mély óhajok, amelyeket főképpen a művészek nemcsak átéreznek, de meg is tudják jeleníteni. A kötet felépítése követi a Miatyánk ima mondatait. Egy-egy kéréshez a szerző több alkotást is közöl, szép színes nyomdai kivitelben, amely az olvasóban elmélyíti a tudatot, hogy milyen sokszínű a jó szándékú emberek érzésvilága, és sarkallhatja a saját szívében élő gondolat megfogalmazására.

Tartalomjegyzék:

Bevezető gondolatok
16 A Hegyi beszéd és a Miatyánk
19 Néhány európai előzmény, kiragadott példák
55 Teológiai megjegyzések
69 A kiábrázolhatóság kérdése
75 Az absztrakció és a transzcendencia általános kérdései
83 Absztrakció a szakrális festészetben
91 Általában a festőről
101 A sorozat képi fohászai
113 Ajánlott és felhasznált irodalom