Zöld keresztek

"Sáros és magányos ösvény tekereg, mitn egy kígyó. Minden fa alatt - sír. Zöld keresztek, zöld keresztek - a török időktől napjainkig." Ezekre a zöld fákra, a hatalmas hegyek zöld fejfáira, nagy idők néma tanúira emlékezik a történet öreg harcosa, vojvodék ivadéka. A törökellenes függetlenségi harc hajdutjainak zöld keresztjei mellett az 1923-as antifasiszta felkelés paraszthőseinek zöld keresztjei emelkednek, de áldozatokat követel a társadalmi átalakulások korszaka is: apák és fiúk kerülnek egymással szembe a szövetkezetesítés során. Régi népballadák hangját idézi a fiatal bolgár író, kisregénye: mondanivalóját nagyon mélyről meríti, a múltba vesző távlatokból és az emberi szenvedélyek, szenvedések katarzisából.