Eredendő bűnök

Valamikor az ötvenes években Tennessee állam egyik kisvárosában öt gyerek arról álmodozik, hogy milyen karrier vár rájuk a Szabadság Országában. A jövő felhőtlenül boldognak látszik, csak el kell jutniuk New Yorkba, ahol minden lehetséges. Az Ötök sorsa azonban nem úgy alakul, ahogy elképzelik, a siker, a csillogás, a romantikus szerelem és a hősi tettek helyett vakon botladoznak az ötvenes-hatvanas évek Amerikájának zűrzavaros világában. Egy olyan világban, ahol valóban minden lehetséges, de egyvalami kegyetlenül nehéz: megtalálni az egyénre szabott boldogságot. Abban a világban, ahol a szexuális forradalom söpör végig, de az ösztönökben s különösen a déli államok emberének ösztöneiben még a puritán erkölcs, a hagyomány- és tekintélytisztelet uralkodik. Abban a világban, amelyik különösen izgalmas a nyolcvanas évek Magyarországából nézve, mert valami hasonló játszódik le most nálunk: a polgárjogi mozgalmaknak, a faji szegregáció problémájának, az erkölcsök fellazulásának, a tárgyfetisizmusnak mind megvan a mai magyar megfelelője. Lisa Alther könyve azonban azt sugallja, egyáltalán nem biztos, hogy ez a minden hagyományt, jót és rosszat egyaránt kíméletlenül maga alá temető, átkozottul hatékonyan működő fogyasztói társadalom a legjobb minta. Persze azt is sugallja, hogy nincs más megoldás, a fogyasztói társadalom mindenhová betör a gépeivel, áruival, reklámjaival, tévéjével, no meg a szakszervezeteive és a minden korábbi társadaloménál tökéletesebb demokráciájával is, aminek az egyetlen hibája, hogy a regény hősei mégsem érzik magukat szabadnak benne. A könyv legkülönösebb sorsú figurája, Raymond kilép az egészből, prófétaként hirdeti az ipari társadalom, a jenki kapitalizmus közeli összeomlását, de senki sem érti meg a próféciát, egyedül marad, olyan szánalmas megváltóként, amilyennel bőven találkozhatunk az amerikai irodalomban, de talán még sohasem találkoztunk vele olyan hagyományosan realista, sodró lendületű, letehetetlenül magával ragadó könyvben, mint Lisa Alther regénye.