Egy lány a szovjet lágerben - Wiezner Katalin hányattatásai (1944-1946)

A Vörös Hadsereg 1944. december 22-én kiadott 0060. számú hírhedt rendeletével vette kezdetét az újabb rémálom, amely a szemet szemért elv alapján ezúttal a német lakosságot sújtotta. A zsidó elhurcoltakhoz hasonlóan a németek sem sejtették, hogy mi vár rájuk: a pár naposnak ígérkező jóvátételi munka helyett hónapokat, olykor éveket robotoltak bányákban, miközben éhínség, betegség tizedelte soraikat. A történetben szereplő Wiezner Katalin sorstársainak tekintélyes része sem élte túl a megpróbáltatásokat. Mondhatjuk, hogy a németek maguknak keresték a bajt, hiszen Hitler eszméinek bűvöletében éltek. De fel is sóhajthatunk: az első világháború győztes hatalmai miatt sodródott Magyarország a német diktátorhoz, s "Trianon" az oka mindennek. A történelmi események láncolatának felgöngyölítése közepette is feltehetjük azonban a kérdést: egy-egy esemény bekövetkeztében az adott nemzet minden egyes tagja bűnös? S ha mindig bosszúért kiáltunk, mi állíthatja meg a gyűlölet hömpölygő áradatát?