Utak és útvesztők

Az utolsó pillanat utolsóját látom abban az irányban, hogy meginduljon a magyar katolicizmus őszinte megnyilatkozása az elmúlt időről. Azt mindig mondottam, hogy az természetes, hogy a hóhér hóhér. A megnyilatkozásokban nem is arra kell kiváncsinak lennünk, hogy milyen volt például az ÁVO szerkezete, hanem arra, hogy az egész ügyből mi derül ki mireánk, mit csináltunk jól, mit hibázrunk el, és hogy az egész ügyből mit
kell magunkon javítaní. Nem akart semmi egyebet ez az írás. Ez van itt leírva, amivel most már szeretném az országot elárasztani, a lelkiísmereteket fölébreszteni, akár természetüknél fogva, akár mesterséges akatóval alusznak. A könyv végső célja tehát az, hogy ezt az önmagunkkal való szembenézést, önmagunk számára való megnyilarkozást a legszélesebb körökben elindítsam.

Lénárd Ödön