A magyarországi református egyház 1956 tükrében - Egyháztörténeti tanulmányok

Bár mint a címe is mutatja, a tanulmánykötet középpontjában az 1956-os esztendő áll, a szerző a magyar református egyház történetét szélesebb, a 40-es, 50-es évek egészének perspektívájában mutatja be olvasóinak. Ezek az esztendők a Magyarországi Református Egyház 20. századi történetének meghatározó korszakát képezik, hiszen olyan kihívásokkal, problematikákkal, megpróbáltatásokkal kellett szembenézni a több évszázados hagyományokkal bíró protestáns felekezet tagjainak és kollektív egészének, melyek példa nélkülinek számítottak. Ladányi Sándor 1956 témába vágó fejezeteinek előzményeit a II. világháború idejéig vezeti vissza, osztozva abban az újabb keletű, ám széles körben elfogadott meggyőződésben, hogy a forradalom gyökerei a világégés drámai időszakában keresendők. Ennek tükrében foglalkozik a református egyház antiszemita kurzushoz való viszonyulásával, az üldözöttek mentésében való részvételével. Ezt követően kitér az 1945 után kiépülő kommunista rezsim egyházellenes lépéseinek (személycserék, tevékenységi kör leszűkítése, intézményei többségének államosítása, megszüntetése, a missziós munka ellehetetlenítése stb.) hatásaira. A központi rész tanulmányai természetesen az 1955-56-os esztendő történéseiről szólnak, de emellett kitér a megtorlás éveire is. A lábjegyzetekkel ellátott kötetben foglaltak jórészt eddig kevéssé közismert vagy feltáratlan forrásokon alapulnak, nem egyből idézetek is helyet kaptak a bekezdésekben.