Közel-múlt - Húsz történet a 20. századból

A levéltárakat új kihívásokkal szembesíti az információs társadalom kora. Ma már közhelyesnek számít annak taglalása, hogy a hálózat inváziója" hogyan forradalmasította a távközlést, hogyan hatolt bc az élet különböző területeire, hogy a cyber-tér terjeszkedése milyen új csatornákat kínál ma a kultúra terjesztésére és közvetítésére. Itt elég arra utalni, hogy az Internet a történelemmel foglalkozó hálózati erőforrásoknak is széles tárházává vált. 2001-ben a Magyar Országos Levéltár a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratot indított. Az ArchivNet (röviden: ANET) most tizedik számánál tart, s a szerkesztőség e kötet megjelentetésével a lap első születésnapját is ünnepli.
Internetes viták és több történelmi tárgyú könyv sikere biztatott minket, hogy nem reménytelen a vállalkozás. A történelem, ha jól tálalják", bárki számára érdekes lehet, s a 20. század az a korszak, melynek története ma a leginkább foglalkoztatja a közvéleményt. A nyitott levéltárak koncepciójának jegyében az ANET honlapját a közelmúlt értelmezésének mindenki számára nyitott fórumává kívántuk tenni. A médiumok érdeklődése, szakmai és olvasói visszajelzések bizonyítják, hogy valóban sikerült olyan fórumot teremteni, mely nemcsak a történettudomány művelői, hanem a történelem iránt fogékony szélesebb közvélemény körében is népszerű.
A kötet első fejezete (A történelem formálói) az ország jelenkori történelmében kiemelkedő szerepet játszó személyiségek életéből villant fel pillanatképeket. Bárdossy László, Mindszenty József, Kádár János, Nagy Imre különböző karakterek, különböző szerepekben, de egyaránt főszereplői történelmünknek. Bárdossy László személye élénk viták tárgya ma is, az itt közölt dokumentumok segíthetik a Bárdossy-per mélyebb megismerését, sokoldalúbb értelmezését (Egy ítélet háttere). Mindszenty személye az 1970-es években diplomácia egyeztetések tárgyává vált, s ő epizódszereplőjévé saját történetének. Ahogy Szatucsek Zoltán méltán írja, a történet, mely az Országos Levéltár dokumentumaiból kikerekedik, drámai színház repertoárjában is megállná a helyét" (Makacs öregúr vagy nemzetmentő vátesz?). Kádár Jánost Pintér Tamás és Tóth Eszter Zsófia írásai nem saját politikai szerepén, személyes motivációin keresztül láttatják, ahogyan a pártfőtitkár alakját a legújabb elemzések is bemutatják, hanem a kortársak szemével. A dokumentumokban államvédelmi beosztottak köszöntik őt szívvel, lélekkel és ésszel" (Szívvel, lélekkel és ésszel"), majd az Óbudai Harisnyagyár egyik munkásnője üdvözli személyes találkozásuk alkalmával, csókkal (Puszi" Kádár Jánosnak). De a történelem formálóit" a politika- és a diplomáciatörténet szempontjából is megismerhetjük: Janek István Nagy Imrének, a mártír miniszterelnöknek a jugoszláv követségről történt elrablásának" részleteit ismerteti (Nagy Imre elrablása) kevéssé ismert történet a forradalmat követő megtorlások történelméből, Garadnai Zoltán forrásközlése pedig arról tudósít, hogy Kádár 1964-ben a francia nagykövettel tárgyalt (A békés egymás mellett élés" értelmezése) érdekes történet a Kádár-rendszer külpolitikai elismertségéről.
A történelmet azonban nemcsak a politikai élet szereplői alakították, hanem mindennapi cselekedeteikkel a hétköznapi" emberek is. A Névtelenek" történetei című fejezet, történelmünk egy másik dimenzióját mutatja meg: a korabeli mindennapok történelmével ismerkedhet az olvasó. A múlttal szemben dolgozó diszpozíciók talán a közelmúlttal kapcsolatban a legerősebbek. A személyes jellegű" források közreadása segítheti a korszak történetének a mindenkori politika diskurzusaitól függetlenedő értelmezését.
1943-44-ben moldvai csángók kértek segítséget az anyaország illetékes hivatalaitól. Beszédesek az erről szóló archaikus nyelvezetű dokumentumok (Intézkedjenek rólunk").