A középfokú oktatás felekezeti változatai és társadalmi háttere a 19. század első felében Pesten

A 19. század első felében Pest városában működő két gimnázium, a piarista és az evangélikus középiskola diákjairól részletes információkkal szolgálnak az iskolai anyakönyvek, amelyek alapján a monográfia a két iskola tanulóinak társadalmi összetételét vizsgálja meg és veti össze a 19. század első felében.
A származás és az iskola által közvetített kultúrjavak találkozása a különböző csoportok esetében eltérő értelmezési lehetőségekre enged következtetni. Az oktatás integrációs szerepe a történelem folyamán a nyilvános, intézményes oktatás terjedésével egyre jelentősebbé vált.
Ez persze területenként és foglalkozáscsoportonként különböző ütemben zajlott, de a folyamatiránya mindenütt hasonló volt. A rendi társadalom viszonyai között az előrelépés több lehetőséget is jelentett, a nem nemesek "tömegei" számára azonban a leginkább az a mai szemmel meglehetősen szűknek látszó mobilitási útvonal
vezetett a felemelkedés, a foglalkozás- és státusváltás felé, amelyik az iskolarendszeren keresztül haladt a honoráciorlét felé. Az iskolában szerzett kulturális tőke azonban a fentihez hasonló, határozottabb szülői stratégák híján is értékes "jószág", amelyből a nyilvánosság előtt megcsillantva tekintélyt lehet kovácsolni.
Ez, ha nem is járt együtt látványos emelkedéssel, mindenképpen javított az iskolázottabbak helyzetén, annak az egyszerű ténynek köszönhetően, hogy a gimnáziumban szerzett tudás, bármilyen haszontalan volt a később fizikai munkából élők számára, a hozzá fűződő jelentéseknek köszönhetően értékként jelent mega társadalom szemében.