Transzhumanizmus és technomorál - Mit akar a digitális kapitalizmus?

A civilizációs technológiák az élelmiszert előállító földműveléstől a mai digitális technológiákig, géntechnológiákig, nanotechnológiákig stb. jelentős mértékben formálták történelmünket, társadalmi, politikai, gazdasági, képzési és oktatási kapcsolatainkat. Ma már olyan globális rendszerekre támaszkodunk a digitális kommunikációban, a közlekedésben, a tömegtermékek gyártásában, a bankrendszerben, a mezőgazdasági termelésben, az egészségügyben, a képzés és oktatásban, a hadiiparban stb., hogy szinte észre sem vesszük, milyen nagy a technológiai kitettségünk, függőségünk. Akár azt is mondhatnánk, hogy egy olyan szűk utcába soroltuk be magunkat - vagy soroltak ide mások, hogy ebből kihátrálni nehéz. A XXI. század transzhumanizmusa, a teremtett embert meghaladó, eltömegesítő, elanyagiasító és kényelmes életre buzdító törekvései elhozták azt a kopernikuszi fordulatot, ahol már nem mi uraljuk a gépet, hanem a gépek uralnak minket. Várható, hogy ismereteinket nem a mi tudásunk fogja meghatározni, hanem a gépek "tudása".

A transzhumanizmus képviselői a szakrális teremtés tökéletességét kérdőjelezik meg, mivel felszámolják az ember szabad akaratának gyakorlási lehetőségeit, és a profit érdekében egy digitális és globális irányító hálózatot építenek ki, amely az ember átfogó megfigyelésével, nyomon követésével, ellenőrzésével és korlátozásával foglalkozik. Ahhoz viszont, hogy ez az ellenőrző, felügyelő új digitális kommunizmus vagy felügyelő kapitalizmus, központosított gazdaság működni tudjon, az egyéni szabadságvesztés mellett szükség lesz az emberek közötti viszony manipulálására is, pl. az ellentétek gerjesztésére, az individualizáció növelésére, a megosztottság kialakítására, az addig létező bizalmi hálózatok felbontására. Az "oszd meg és hatalmaskodj fölötte" elv ebben az esetben is sikeresen alkalmazható. A túlharsogott, túlmediatizált mindennapjainkban közvetlenül tapasztalható a gondolatok, szavak és cselekedetek háborúja, ahol az igazság harcot vív a manipuláló transzhumanista hazugságokkal. Az emberi létezéshez kötött örök igazságok információs és pszichológiai csatát vívnak a manipulációban érdekelt transzhumanista képviselőkkel. A gond csak az, hogy most is, mint más történelmi eseményeknél is, az embernek védekeznie kell a támadással szemben.

Ma az ellenőrző digitális kapitalizmus manipulációs eszköztára szélesebb, mint a korábbi tőke és pénzügyi kapitalizmus eszköztára volt, ami azt jelenti, hogy a profit mértéknélküli felhalmozása szükségessé teszi a befolyásolás, a manipuláció mértéktelenségét is. Érdemes lenne újragondolnunk, hogy milyen függőségi viszonyban állunk a XXI. század eszközeivel szemben, mennyire vagyunk kiszolgáltatva, és mennyire tudjuk egyetemes, emberi tulajdonságainkat megőrizni és morálisan viselkedni (technomorál). A transzhumán hatalmi érdekek képesek alakítani társadalmi viselkedésünket, morális lehetőségeinket és manipulálni azt, hogy mit gondolunk, szólunk és cselekszünk. A mi feladatunk, hogy a manipulációt felismerve megőrizzük egyetemes tudatosságunkat.