Nehéz méltóság - Tragédia

"Haza a magasban" - határozta meg Illyés Gyula a költő egyik szülőföldjét: az irodalmi szülőföldet, a költészetet. A másik haza: a földközeli, a valóságos szülőföld. Keresztury Dezső "magas" hazája: Zrínyi, Berzsenyi és Vörösmarty; evilági, földi szülőföldjét: Zrínyit és Zalát idézi meg két összetartozó remekműve: a Nehéz méltóság című Zrínyi-dráma és a Szülőföldeim című emlékirat. A dráma koncepciója a zalai függetlenségi Zrínyi-hagyományban gyökeredzik, s arra az elképzelésre épül, hogy Zrínyi önkezével vetett véget életének. A két haza, a két szülőföld determinációja munkál ebben a felfogásban, tudniillik az emlékirat egyik főhőse, Keresztury Dezső édesapja lett öngyilkos 1918-ban Egerszeg polgármestere volt, négy háborús esztendőben igazgatta a várost, sokat tett érte, helytállt, amíg erői engedték, de végül összeroppant. Zrínyi fenséges tragédiájában apját is megírja Keresztury: "a hős" tragikus sorsának katarzisát kölcsönzi a "derék" édesapa végzetének megfogalmazásához, s az ő lelki összeomlásának átélő ábrázolásával hitelesíti Zrínyi "megrendelt" halálát. Ez a rejtelmes összefüggés, ez az alkotáslélektani misztérium különösen egybetartozónak mutatja Keresztury két művét.

A Nehéz méltóság és a Szülőföldeim tervezett közös kiadása helyett az író kérésére döntöttünk a külön kötetben való megjelentetés mellett. Mindkét mű kiadója az Argumentum. Az elsőül megjelent dráma a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Csak tiszta forrásból című Szövegkiadások-sorozatának 1. kötete. A 2. kötet is megjelenés előtt áll Tisztelt Írótárs! - Arany János kötetbe még nem gyűjtött kritikai írásai címmel, bevezette Németh G. Béla, Kovács Sándor Iván vezetésével sajtó alá rendezte az ELTE Arany János-szemináriuma.