A szabálysértési jog

A szabálysértési jog - a büntetőjog részét képező kihágás "örökségeként" - több mint fél évszázada része a magyar jogrendszernek. Olyan - évente milliós nagyságrendű - cselekményi tömeg tartozik ebbe a körbe, melynek döntő többsége közvetlen sérelmet nem okoz (mert a sérelem rendszerint csak távolabbi veszély formájában jelentkezik), ahol tehát a társadalom többségének erkölcsi érzéke, megbélyegző ítélete nem kiált büntetőjogi értelemben vett büntetésért. Ha elgondoljuk, a feljelentett szabálysértések túlnyomó többsége gondatlanul elkövetett, balesetet nem okozó közúti közlekedési szabálysértés, akkor még inkább belátható, hogy itt a tipikus elkövetői kört nem a közösségi normákkal való tudatos szembenállás, vagy a jogi tilalmak kijátszásának szándéka vezeti. Hiszen pl. máris szabálysértőkké válhatunk, ha mondjuk nem viszünk magunkkal izzókészletet, vagy éppen három napja lejárt a forgalmi engedélyünk. Az nehezen vitatható közérdek, hogy mondjuk eltűnjön a közterületről vagy a nyilvános helyről a durván pornográf plakát, a forgalmat akadályozó gépkocsi, az agresszív módon bájait kínáló prostituált, ugyanakkor abban már bizonyosan megosztott a szakma és a közvélemény, hogy vajon érdemes-e az ilyen típusú jogsértéseket bűncselekménnyé nyilvánítani, nem volna-e hatékonyabb a közigazgatás szankciórendszerét csatasorba állítani, hiszen itt van lehetőség a bűnüldözési kapacitásokhoz képest jóval szélesebb körben és gyorsabban realizálni a jogi felelősséget. Az ilyen tárgyú évszázados vita a jogirodalomban ma se dőlt el, a jogalkotó azonban - már 1955-ben! - döntött: kivonta e cselekményeket a büntetőjog hatóköréből, egyben létrehozta az új, szabálysértésnek nevezett jogellenességi kategóriát. A fél évszázados tapasztalatok fényében ma már elmondhatjuk, hogy minden történeti, fogalmi, dogmatikai hasonlóság ellenére is a bűncselekményekhez képest másfajta büntetőpolitikai, jogalkotási, és jogalkalmazási "bánásmódot" igényel az ún. bagatellszféra. Ezt a fajta különbséget kísérelte meg kifejezni a több mint hat éve hatályban lévő szabálysértési törvény, illetve az érintett, rendeleti szintű joganyag. A szerzők arra vállalkoztak, hogy e jogterület specialitásait - immár harmadik alkalommal - mutassák be az olvasónak a hatályos jog rendjében és keretei között haladva. Eközben precedens értékűnek ítélt jogesetek sokaságán keresztül igyekeznek mérleget vonni az új szabályok és jogintézmények működőképességéről.